Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
Huszár itt vázolta fel munkatársai előtt a megkezdendő legelső, országos jellegű, szabatos szintezés vázlatos tervét is. Az alábbiakban az utasítás kivonatos tartalmát adjuk magyar fordításban, az eredeti beosztás számozásának megtartásával. * 1. §. A megfigyelések és a végrehajtott mérések tanúsága szerint a víz — folyékony állapotában — mindig a Föld görbületének megfelelően kerül egyensúlyi állapotba. így jön létre egyensúlyi helyzet a világtengerekben a Föld egyik sarkától a másikig. A szintezéseknél a Földet gömbnek tekintjük. Ismeretes, hogy a gömbből a középpont ján átmenő sík felületek egyenlő nagyságú köröket metszenek ki. De mivel a gömb bármely két pontján keresztül elképzelhető olyan sík felület, amely a középponton megy keresztül, ezért a gömb felületén minden görbület azonos. Ennek az elvnek alapján kimondható, hogy a nyugalmi helyzetben levő földi vizek és világtengerek szintjének azonosaknak, vagy hasonló görbü- letűeknek kell lenniük. 2. §. Tapasztaljuk, ha a nyugalmi helyzetben levő víz színe alatt nyílást létesítünk, a víz azonnal mozgásba jön. Áramlása addig tart, amíg a nyílás két oldalán azonos szintű víztükör nem alakul ki. Ez azt jelenti, hogy a víz a fentebb említett gömb alakú felületen egyensúlyi helyzetbe került. A Föld azonban nem tökéletesen gömb alakú, hanem helyileg hegyek - völgyek teszik felszínét változatossá. A hegyek lejtőin a víz nagy sebességgel rohan a mélységek felé. Ha lejtés nélküli területre kerül, nem folyik tovább, hanem felhalmozódik., Az ilyen területről a vizet el kell vezetni, mert különben a természetes úton keletkezett vizek a Föld felszínét hamarosan elborítanák. Ezért van szükség a természetes lejtők megállapítására. Véleményem szerint — írja Huszár — ez az ok vezetett a terepen található magasság- különbségek meghatározására vagy másképpen szintezésre. 3. §. A mozgásban levő nagyobb folyók vízszíne sem nem sík-, sem nem gömbfelület. A forrás közelében szabálytalanul rohan le a lejtőkön, majd akadálytalan, szabad folyáshoz közeledve, bizonyos görbe szerint ívelő felületet alkot, de ez a görbe ma még — írja Huszár — ismeretlen. A folyóvíz felszínének meghatározását vízszínmérésnek, vagy a mindennapi életben szintezésnek nevezik. A nem folyókmenti magasságmérések is tulajdonképpen szintezésnek mondhatók, de ezek során nincsen szükség olyan nagy pontosságra. Ez esetben általában nagyobb magasságkülönbségeket határozunk meg, de nagyobb megengedett hibával. A vízszínmérések során mindig igen kis magasság- különbségek meghatározásáról van szó, vagy helyi vízelvezetési feladat megoldása, vagy földalakmeghatározás végett. Mindkét esetben nagyobb szabatosságra van szükség. 4. §. A fizika igazolja, hogy a fény egyenes vonalban terjed. Ezt, az egyenes vonalban való terjedést a fénytörés (refrakció) zavarja. Ismeretes, hogy a vízbe merített egyenes pálcikát a szem — a gömb alakú vízfelületre ferdén nézve — megtört alakúnak látja. Éppen ilyen fénytörés jön létre a levegőben is. Az eddigi magassági és mélységi mérések alapján úgy látszik, pogy a refrakció nagysága a szintezési vonal két. végpontja és a Föld középontja által alkotott középponti szög 1/16 részével egyenlő. A refrakciótól eltekintve az is hátrányos, hogy a fény egyenes vonalban terjed, és nem követi a Föld görbületét. Ha ti. azt követné, akkor minden lejtő 1 104
