Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
m I■:/ ezeket az összegeket az örökségből foglalja le, és a nagyváradi sóhivatal pénztárába fizesse be. Még egy év múlva is találnak valahol Huszár hagyatékában 47 és fél forintot ; ezt is lefoglalja az állam. Az az álladalom, amelynek osztrák hivatalnokai ugyanennek a Huszára.ak két jelentős találmányát : a javított mintájú szintezőműszert és a Woltmann-szárnyat egyszerűen elorozták tőle! 1848-ban Keczkés Károly Tisza-szabályozási főmérnök kapott megbízást a Körösök szabályozásának végrehajtására. Keczlcés, aki személyesen is jól ismerte Huszár Mátyást, és tudott arról, hogy Huszár kész terveket hagyott hátra a Körösök, a Berettyó, a Hortobágy és a Kákát stb. szabályozására, előkerestette azokat. Megállapította, hogy a Huszár-féle tervek sokkal jobbak, tökéletesebbek a Beszédes-féle terveknél. Keczkés a Huszár-féle terveket Széchenyi István miniszter elé terjesztette, és vele elfogadtatta azokat. S bár a szabadságharc miatt akkor rögtön nem foghattak azok kiviteléhez, Széchenyi rendeletére Gyulán Körös-szabályozási hivatalt szerveztek, amely a későbbiek során Huszár Mátyás életének legnagyobb vízi alkotását meg is valósította [183]. íJí Felmerül a kérdés, ez a nagyon sokoldalú, páratlan tudású ember minek tartotta inkább magát : vízépítő mérnöknek, vagy' geodétának. Kétségtelenül szívvel-lélekkel vallotta magát vízszabályozó mérnöknek is. Kimagasló érték marad mindenkor, amit a Körösök szabályozási tervének elkészítésével, vagy a vízsebesség- és víztömegmérő műszerekkel kapcsolatban alkotott. De — saját írásai alapján — mégis az az érzésünk, hogy a szívéhez a geodézia állott közelebb. Ennek bizonyítékaként ismertetjük Huszár Mátyásnak az Orsz. Építészeti Főigazgatósághoz 1821. január 21-én intézett felterjesztését. Ebben az időben Huszár a Körös-vidék háromszögelését és térképezését vezette. Címe ,,der Körös Flüsse Regulierung Dirigenter Ingenieur” volt. Felteszi tehát a főigazgatóságnak a kérdést : vajon valóban a Körös-szabályo- zás igazgató mérnöke-e ő. Hol van még a szabályozás ? Évek vagy évtizedek telnek el, míg eljutnak majd a szabályozásig. Ezzel szemben címében nem jut kifejezésre az ő valóságos munkaterülete. Márpedig éppen most fontos, hogy ennek a ténynek kifejezést adjanak, mert — vizsgálat után — neki kell majd aláírnia a Körös-felvétel kész térképlapjait. Indoklásul felemlíti még a magyar polgári szabatos háromszögelés és szintezés megteremtése és kifejlesztése körül kifejtett munkásságát, és ezt még megtoldja egy — általunk eddig nem említett — érvvel : ,,. . .die Idee meiner Catastral Vermessung zu besichtigen sehr zweckdienlich war. . [183/1]. Valóban: azokat az elveket, formákat, módokat, mérési és számítási módszereket, amelyeket az Állami Földmérés még a XIX. század végén és századunk hajnalán is követett, elsőnek nemcsak Huszár Mátyás alkalmazta — polgári vonalon — Magyarországon, hanem közülök többet ő dolgozott ki és vezetett be olyan szabatossággal, amely félévszázadra kielégítette az igényeket. A főigazgatóság méltányolta is érveit, és hivatali címét ,,der Körös Flüsse Mappierung Dirigenter Ingenieur”-re változtatta. Hasonló hivatalos címe volt később a Duna-mappáció során is. Huszár tehát elsődlegesen geodétának érezte és tartotta magát. És joggal. Míg vízszabályozási téren voltak elődei és munkásságának előzményei, geodéziai téren hatalmas és úttörő jellegű eredményeket alkotott. Az országos jellegű 102
