Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
sziget, mégpedig Müller térképéhez hasonlóan keskeny nyakkal. Ennek a térképnek különös értéke, hogy ábrázolja a Balatonnak egy, a Siótól független másik, mégpedig a Körises víznek megfelelő, természetes lefolyását. Ez Szemes és Szárszó között van, és csak 110—111 m Adria fölötti vízállás mellett jöhetett létre, mert különben a tó déli partját szegélyező dombsor a lefolyást megakadályozná. A Balatonból ez úton távozó víz a Koppányon át jutott a Kapósba, illetve végső soron a Dunába (1.104 és 1.105 ábra). Erről tanúskodik Franz Johann Joseph von ReilIy 1796-ban készült Balaton-térképe is (1.106 ábra). Dumont térképe A XVIII. század elején már rendelkezésünkre álló több jó felvétel ellenére még mindig találkozunk évszázaddal korábbi rajzok után készült Balaton- ábrázolásokkal. Ezek közé tartozik, az itt példaként bemutatott Dumont térképe is (1.88 ábra). 1.99 ábra. Johann Baptist Hcmann színes hadi térképe 1720 tájáról Tihany körül igen nagy mocsár az északi part mentén ; a félholddal jelölt várak a török, a kereszttel jelöltek a felszabadító seregek birtokában vannak (eredetije a Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtárának tulajdona: В. IX. a. 482—7) Johann von Matthey térképe A térkép feliratából tudjuk, hogy szerzője századosi rangban levő hadmérnök volt abban az időben, amikor „pontos helyszíni felvételek alapján térképet szerkesztett” a Balaton északkeleti feléről. A tó körül ott látjuk Kenese, Szárszó,Tihany, Füred és Vilonya mellett a mai helységek javát. J. von Matthey műve a legelső korszerű, jó térkép a Balatonnak erről a feléről (1.107 ábra). Felvétele megerősíti J. Ch. Müller 1705. évi felmérésének 1709-ben közreadott adatait Tihany igen keskeny nyakát illetően. A mainál magasabb vízállásra a siófoki kitorkolás széles szájából is következtethetünk. Fokot a térkép nem a mai Siófok helyén, hanem attól keletre, a régi Fok falu települése helyén, a Kr/eger-féle „Antiquus Effluxus” mellett ábrázolja, ami meg is felel a valóságnak. Ennek a régi Foknak és Kilitinek (von Matthey térképe „Hídvégnek” írja) távolságából meghatározva, a kitorkolás 1730-ban mintegy 1200 m szélességű volt. 6* 83 1.100 ábra. N. Briffaui térkép 1738 tájáról
