Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

1.71 ábra. Vázlat Lázár deák térképe Balaton-környéki részleténél tapasztalható elrajtolás megértéséhez (ßendefy L. 1965)

térképbe beillesztve 1528-ban, első ízben közzétette [85].

Cuspinianus a bécsi egyetemen a matematika professzora, egyidőben az egyetem rektora. 1510 és 1526 között a császár követeként 24 ízben járt Magyarországon. Ebben az időben a „ma- thematicus” egyben csillagászt, asztro- geodétát és térképszerkesztőt is jelentett.

Magával a térképpel e helyütt nem foglalkozunk. A korábbiakban utaltunk már arra, hogy kell elképzelnünk Lázár deák térképezési módszerét. Lázár minden valószínűség szerint tanítványa lehetett a pozsonyi Academia Istropoli- tanán Regiomontanusnak, és tőle magától tanulhatta meg a ,,Jákob botjának” (1.69 ábra) nevezett műszer használatát. Ezzel határozta meg egyes helyek földrajzi szélességét (1.70 ábra); a földrajzi hosz- szúság meghatározására pedig utazási sebességének adatai állottak rendelkezésére.

1.72 ábra. Ismeretlen szerző 1792. évi térképe Balatonszepezd környékéről A tó partján egy régi görög templom romjai láthatók (Keszthely, Balaton Múzeum)

Fodor [50] tévesen Írja, hogy a „Jákob botját”, a mai szeksztáns ősét, Regiomontanus találta fel. Ennek az egyszerű, és a földrajzi szélesség meghatározására szolgáló műszernek feltalálója a katalóniai Levi ben Gerson nevű csillagász (1288—1344) volt.

Nehezen hihető, hogy a térképén található minden egyes község földrajzi helyzetét ilyen módon határozta volna meg. Akkor térképe nem lehetne eny- nyire pontos. Sokkal valószínűbb, hogy néhány kimagasló és fontos ponton helymeghatározást végzett, a közbeeső községek és topográfiai lag jelentős pontok helyét pedig előmetszéssel határozta meg. Néhány főbb helység földrajzi helyét összevetve ugyanazok mai földrajzi koordinátáival, az egyezés egészen kielégítőnek, sőt helyenként meglepően jónak mondható.

Az összehasonlításhoz a „Politikai és gazdasági Világatlasz 2. kiad. Bpest, 1961” c. kiadvány 38—39. lapján látható 1: 550 000 méretarányú Balaton-ábrázolást használtam fel. Az összevetéshez nagyobb pontosságú mai térkép használata szükségtelen.

Az illesztést többféleképpen is elvégeztem, és mindig arra az eredményre jutottam, hogy több-kevesebb helység fedésbe kerül a Lázár-féle, illetve a mai

66