Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

1.69 ábra. Péti vízfolyás áteresze a Kikeritó-i kőgát falazatában A gát Galerius császár rendeletére a III. század végén épült

1.61 ábra. A Kőrakás-majori kőgát maradványai Galerius császár korából

ványa. A zsiliptábla deszkái számára a falazatba vájt hornyok kitűnően láthatók voltak. Az építmény anyaga vörösberényi permi homokkő. Ugyanekkor levezető csatorna is készült a zsilip alatt, hogy megakadályozzák a tóból lezúduló víz okozta mederfenék- kimosásokat. E csatorna kikövezett medrét nemcsak Kuzsinszky idejében, hanem még 50 évvel ezelőtt is követni lehetett. Az első világháború utáni nagy lakásépítkezési lázban azonban ezeket a pompás kváderköveket sorra elhordták.

Megemlítjük, hogy Kuzsinszky [3] szerint nemcsak a vasútvonal nyugati oldalán voltak meg az egykori zsilip nyomai (v.ö. 1.7/o —bábrával), hanem annak keleti oldalán is hasonló falazatot találtak, de azt annyira részletesen nem tárták fel.

A környéken a római időkben több lakott hely (locus) és erődített település (castrum) keletkezett. Ilyenek voltak Cimbrianae: a mai Veszprém-, Osones: a mai Öskű őse, Herculia: Székesfehérvár elődje, Gorsium: Tác község, Ripa- Alta pedig Tolna közelében; Alcisa: Szekszárd elődje, Ad Statuas: Várdomb mellett; Lugia: a Duna partján, Szekcső közelében [73]. A Balaton déli partján a mocsaras területeket azonban az utak messzire elkerülték (1.57 ábra).

Nem a Peiso körüli mocsarak lecsa- polása és a tó vízének alábbszállítása volt az egyetlen belvízrendezési munka, amelyről tudomásunk van Galerius idejéből. A római települések építészeti emlékei között a III. század végéről származó vízépítési létesítmények romjai is maradtak fenn a Balaton környékéről. Közülük egyik a Kikeritó-i kőgát (1.58 ábra). Romjai a Budapest—Grác műút Várpalota és Öskű közötti szakaszának északi oldalán találhatók a Péti vízfolyás és út kereszteződésénél. A régi kőgáton még ma is használható állapotban van a római kori befolyási nyílás, amelyhez a Péti Nitrogéngyár vízvezetéke csatlakozik (1.59 és 1.60 ábrák). A gát jelenleg a 8. számú állami közút déli rézsűjét védi az árvizek ellen.

58