Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
1.32a ábra. A récéskúti bazilika XIV. századi megemelt, új bejárata küszöbének külső nézete (Csemiczky Miklós felv.) 1.32b Ugyanannak belső nézete (Csemiczky Miklós felv.) gatatlanul maradt XI. századi padlótéglákat 107,87 m A.f. magasságban („in situ”) találták. A XI. századi erődített kolostor cölöpös alapozásának tetejét pedig ugyanott 107,70 m A. f. magasságban tárták fel. A XI. századból származó várkápolna döngölt járószintje 107,93 m A.f. magasságban van. A XI. századi építmények küszöbjeinek és padimentumainak átlagos szint- magassága 107,86 m A. f. A századbeli vízszint tehát 107,40 m A. f. körüli lehetett. A récéskúti bazilika XIV. századi új oldalbejárati ajtaja küszöbének magassága 108,83 m A. f. Ez egyben azonos az N jelű réteg felső szintjével. A Vársziget központjában egy XIV. századi kőréteget 108,30 m A. f. magasságban tártak fel. A víztükör a XIV. században tehát 107,70 m A. f. szintben alakult ki. A récéskúti bazilika fölötti őrtoronyhoz tartozó XVI. századi járószintet Cs. Sós Ágnes ásatása 108,45 m A. f.-nek találta. A Vársziget központjában épült XVI. századi cölöpös bástyát 108,20—108,45 m A. f. magasságban alapozták. A XVI. századi állandó vízszint — ezek szerint — 108,0 m A. f. körül alakult ki. A zalavári mocsárvilág nem a Balaton, még csak nem is a Kis-Balaton közvetlen tartozéka. De a tó vízszintje — vissza- duzzasztás révén — szabályozza a zalavári vízállást is. Ez alapon megállapítható, hogy a IX. századtól a XVI. századig a Balaton víztükre — minden különös beavatkozástól mentesen — kereken egy méterrel megemelkedett. Minthogy а В jelű réteg, a récéskúti kőbazilika első pusztulásával kapcsolatban a java Árpád-korban keletkezett, nagy a valószínűsége annak, hogy ez a pusztulás az 1240-es évek elején következett be. Ekkor ugyanis a mongolok közeledtének hírére a Balaton vízszintjét, amint erről később bővebben beszámolunk, annyira megemelték, hogy mindkét zalavári templom szinte teljesen víz alá került. 32