Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
1.13 ábra. Fehér Géza azután a rómaiak, ezek után pedig népvándorláskorabeli germánok tanyáztak”. . most ismét van néhány vízszéli, a fenéki Balaton-part iszapjából kiszedett lelet . . . Őskori tárgyak: átfúrt csontkalapács, tokos szekerce és köpüs lándzsacsúcs; az utóbbiak rómaiak. Van továbbá egy ú'rvéső ... és egy tű; vele jár valami levált edénydísz töredéke, melyen féldomborműben egy kisded géniusz áll ezüstből ; ezen kívül még két szíjdísz. Egy más csoport áll négy fibu- lából, melyek közül a lovacskát és madárkát ábrázolók igen csinosak. Legújabb leleteim innen: három, különböző nagyságú őskori véső és két átfúrt szekerce, mind csiszolt szerpentinből” [29]. A burgus keleti fala ma már teljességgel benne van a Balatonban. Ezért talált Römer e helyütt a tómederben római téglákat. Az északi fal mentén levő római sír szintén a Balatonban van már, de a falon belül. Az erődítmény belsejében lévő épületek romjai ma is szárazon vannak (1.12 ábra). A leírtakból következik, hogy a Balaton fenéki partja az I —IV. században 1.14 Csemiczkyné Sós Ágnes Fenék-pusztánál lényegesen beljebb nyúlott a mainál. Hogy pontosan hol volt, nehéz lenne megmondani, de ha a Kr/eger-féle 1763 — 1766. évi felvételek óta eltelt 200 esztendő alatt bekövetkezett partpusztulást vesszük alapul, az elhabolás következtében történt hátrará- gódás, legalább 400—500 méterre becsülhető. Ha figyelembe vesszük azonban G. C. di Vignola 1683. évi térképét, amelyen Fenék-pusztánál hatalmas földnyelv nyomul a Balatonba, esetleg 1000— 1200 méteres partpusztulással is számolhatunk. Ez a körülmény mindenesetre egyik oka lehet a keszthelyi-fenéki öböl rendkívüli sekélységének, valamint annak is, hogy a fenék-pusztai partok közelében, az öböl fenékiszapjából a legkülönbözőbb római régiségek kerülnek elő. A Balaton partján körös-körül található római kori nyomok az I —III. évszázadban 106 m. A. f. körüli, a III. század végétől pedig általánosságban a maival azonos: 104,50—105,0 m A. f. körüli állandó vízállásra utalnak. Ha a Kuzsinszky-Ше meghatározást helytállónak fogadjuk el a siófoki római kori zsilipre vonatkozóan, akkor ez a körülmény előző állásfoglalásunkat csak még inkább támogatja. Az utóbbi húsz esztendőben Sági Károly rendszeres ásatással tárta fel a fenéki római erődítményt, amely az Itáliát Pannónia fővárosával Aquincummal összekötő fontos hadi útvonalon épült. A hajdani Vakum nevű kis telepet II. Constantinus császár idejében fontos erődítménnyé fejlesztették azzal a céllal, hogy menedéket nyújtson a polgári lakosságnak és védje az Itáliába vezető utat a Rómát akkoriban már mind erősebben fenyegető sorozatos támadások ellen. Az erődítmény 400x400 méternyi alapterületet zár körül. Falait sikerült feltárni. Az erőd belterületén 17 épület alapjai kerültek elő. A kétméteres erődfalak déli oldalán a kaput két 15 méteres átmérőjű torony vette közre. Hasonló tornyok álltak az erőd négy sarkán is. A belső térségben két ókeresztény bazilika és számos nagyobb helyiség alapjait lelték meg. A 2. számú bazilika megmaradt részeiből történelmi hitelességgel ki lehetett mutatni több évszázad rendkívül izgalmas időszakának eseményeit. Bizonyítható, hogyan maradt fenn és öröklődött ezen a területen a római kultúra egészen a magyar honfoglalásig. Megtalálták az erődváros nagy palotájának — egy előző ásatási időszakból már részben ismert — alapjait is. Történeti források szerint ezen a tájon született Nagy Theodorik keleti gót király. A tárgyi bizonyítékok ez ideig hiányoztak. Bizonyításához Barkóczi L. és Sági K. mostani fenék-pusztai feltárásai vezettek el. Sági így rekonstruálja a történteket: Attila hun fejedelemnek Rómával kötött szerződése értelmében 433 után egész Dunántúl hivatalosan a hunok kezére jutott. Attila 453- ban bekövetkezett halála után a keleti gótok vették birtokukba a mai Dunántúlt. Ezen a vidéken ez idő tájt az V. században Fenék-pusztához hasonló római eredetű nagyobb település nem volt. Itt telepedett le Theodorik apja Thinin- der gót király is. A keleti gótok birtokukba vették a római erődöt, helyreállították és át is alakították. 20
