Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
IV. A Balaton évszázados feliszapolódásának vizsgálata
TÁBLÁZAT A szelvény helye Medermélység * m A. f. A medermélységek 1764 1856 1894 1930 1955 17641955 I 17641856 1856 — 1894 1.0 Fenék-puszta 102,40 — 101,70 102,10 102,30 —0,10 — — l.b Zala-torok 99,40 — 102,40 102,50 102,50 2,95 — — и. Keszthely—Bérén y 99,70 — 101,60 101,70 102,15 2,45 — — ni. Győrök—Kereszt úr 99,70 — 101,35 101,55 101,65 1,95 — — IV. Szigliget—Máriafürdő E 100,00 _ 101,30 101,95 101,85 1,85 _ D 99,00 100,90 101,00 100,85 1,85 V. B.-to máj—Fonyód 99,60 — 101,05 101,15 101,20 1,60 — — VI. Révfülöp—Boglár 99,50 — 100,90 100,75 100,75 1,25 — — VII. Akaii—Őszöd 99,50 100,15 100,30 100,45 100,55 1,05 0,65 0,15 Vili. Füred—Zamárdi 99,80 — 100,85 101,05 101,05 1,25 — — IX. Alsóörs—Siófok E 99,45 100,35 100,60 100,50 100,50 1,05 0,90 0,25 D 99,40 100,10 100,25 99,95 100,20 0,80 0,70 0,15 X. Almádi—Szabadi 99,25 — 100,10 100,15 100,25 0,90 — — 11b—X. középértékek: laton legszűkebb keresztszelvényében kialakult viszonyokat is (4.7 ábra). Vizsgálatainkat nem a terület és térfogat arányában, hanem a mindenkori legnagyobb mélységek relációjának alakulását szem előtt tartva folytattuk. Általában ugyanis az tapasztalható, hogy a Balaton medencéjének kiformálódásában van bizonyos szabályosság. Ez abban mutatkozik, hogy a medence (vagy az előbbi példával élve: a teknő) feneke ÉNy-ról DK felé mélyül. Ezt láthatjuk a 4.7 ábra I., IV —VII. és IX —X. szelvényében. A II. és III. szelvényben ez a billenés nem mutatkozik; a meder ívelten szimmetrikus keresztmetszetű, mivel a Zala torkolati törmelékkúpja ezt a mélyedést feltöltötte. A szabályos alaktól eltér a helyi tektonikus töréshez igazodó tihanyi, valamint a Vili. számú Balatonfüred és Za- márdi közötti szelvény. Az előbbi bajo- nettszerűen mély, keskeny, szimmetrikus és éles, az utóbbi pedig a többiekkel ellenkezően DK-ről ÉNy felé lejt. A dolog érthető, sőt a kéregmozgástani viszonyok ismeretében természetes is. Ugyanis Alsóörs környékén az igen nagy mértékben süllyedő Bakony és Ba- laton-felvidék tömege kis foltot fog közre, és az ott mintegy 2000 m mélységben levő kövületes szilur [18] erősen emelkedőben van. [3]. Ez, a Balaton medencéjének általános beszakadásával és jelenkori süllyedésével is ellentétes kéregmozgási jelenség az alsóörsi szilur formáció kiemelkedéséhez kapcsolódó jelenség. Vizsgálati szelvényeink helyét a keresztszelvényeken belül — három kivételtől eltekintve — a billenő felületek szimmetriatengelyében választottuk ki. Kivételt tettünk mindjárt az I. kereszt- szelvényben, ahol egymástól elkülönítve vizsgáltuk a Zala-torokban, illetőleg a Fenék-pusztai egykori római település környékén tapasztalható viszonyokat. Indokolt volt, hogy a IV. keresztszelvényben külön-külön vegyük szemügyre a feliszapolódás évszázados mértékét Szigi igét-, illetve Máriafürdő környékén. Végül hasonlóképpen jártunk el a IX. számú keresztszelvényben is Alsóörs és Siófok között. A keresztszelvényekből kiolvasható medermélység-méreteket az I. táblázatban foglaltuk össze. A továbbiakban a vizsgálatokat főként e táblázat adataira alapoztuk. A javított értékeket a II táblázat tartalmazza. 3. A mederfenék tengerszint fölötti magasságának évszázados változása Részletes vizsgálataink első lépéseként a medencefenék tengerszint fölötti magassága évszázados változásának menetgörbéit szerkesztettük meg minden egyes szelvényben. A 4.8 ábrán az 1930. és 1955. évi mederfelmérésre vonatkozóan a mérési eredményeket fehér és fekete körök tüntetik fel. Az előbbiek a ténylegesen mért, az utóbbiak a javított értékek. Megszerkesztettük továbbá az egész tóra vonatkozó, átlagos értékeket kifejező menetgörbét (4.8 ábrán: A) úgy, hogy minden keresztszelvényben az 1764. évi állapotot vettük zérusnak. Ez a menetgörbe érdekes jelenséget összegez. Mindenekelőtt lássuk a részleteket. Az átlagos mederfeltöltődés mértéke : 190
