Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
határa. Itt a Székesfehérvár—Kanizsa közötti új útvonalon tavaly (1803-ban) elkészült postakocsiállomás. A további állomások: Lepsény, Fok, Szemes, Szöl- lős, Görög, Örök Lak (Szöllősgyörök, Öreglak) ésMarcally, ahonnan már Kanizsa felé csatlakozhatunk. A földbirtokosoknak kell a postaállomásoknak jókarban tartásáról gondoskodniuk, ennek fejében viszont a lovak után pénzt szedhetnek be . . .” „Megírtam már Önnek, jelenlegi célom az, hogy a Balaton déli partját Marcaliig bejárjam és megszemléljem. Innen a horvát határ felé Nagyatádra igyekszem, majd a Tolna megye határán levő Szilbe, onnan pedig vissza Szemesre.” „Tervezik, hogy a Balatont a Sión keresztül lecsapolják; igen sok szó esik erről. Úgy látom, nagyon komoly a dolog. A múlt évben (1803) Veszprémben összegyűltek a Balatonnal határos birtokosok, hogy tanácskozzanak erről. A Veszprém megyei biztos is jelen volt. Veszprém megye mérnöke (Gerlics János) szorgalmas és igyekvő ember, átnyújtott egy tervet, amely szerint a Sión keresztül (tudvalevő, hogy a folyó alább teljesen el van mocsarasodva), kiépítésre váró csatornák segítségével, a Balaton vizét nagyobbrészt lecsapolná, és bele eresztené a Dunába. Az ezzel kapcsolatos kiadásokat kölcsönből óhajtják fedezni, és ha majd a munka elkészült, akkor majd javaslatot tesznek arra, hogy az érdekelt birtokosok milyen arányban fizessék vissza a szóban- forgó összeget.” „A Balaton partja — nagyon kevés hely kivételével — igen lapos. Az ember több száz lépést tehet benne befelé, anélkül, hogy a víz a hasáig érne. Ha az ember látja azt a rengeteg mocsarat, amelyek mind úgy keletkeztek, hogy elöntötte azokat a területeket is a víz; valamint látja a homokhátakat, amelyek a Bozótot elválasztják a Balatontól, biztosan reménykedhetik abban, hogy eljön az idő, amikor sok-sok ezer hold föld, amelyet ma víz borít, vagy csak kákát és nádat terem, egykor termőfölddé válik. A Veszprémben egybegyűltek így is határoztak. Most már csak rajtunk a 1.165 ábra. Balatonfüred a víz felől 1870-ben (C. Rohbock rajza, L. Rohbock metszete) 1.166 ábra. A balatonfüredi színház és az Esterházy-féle szálló és vendéglő 1850 táján (Libay L. rajza, Alt R. metszete) 137
