Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

1.137 ábra. Karacs Ferenc

közlekedési eszköz. A térkép tehát 1861 után, de 1863 előtt készült. A Balaton vízállása még magas. Ezért a tihanyi „nyak” még keskeny, és a fűzfő— vörösberényi öböl alakja a maitól elütő. A Kis-Balaton még nyíltvizű tó. Fenék-pusztánál a partvonal a mainál sokkal jobban nyomul még be a Balatonba, a keszthelyi öböl pedig a várostól délre még tekintélyes nagyságú. A Keszthely —Fenék-pusztai partvonalon a feltöltődés az azóta eltelt kereken 100 év alatt, legalább 500 méterre tehető.

Míg idehaza a magyar térképészet leg- kiválóbbjai buzgólkodtak azon, hogy minél jobb térképek kerüljenek ki kezükből, a külföldi kartográfiai műhelyek továbbra is ontották az egymásról másolt és ennek megfelelően eltorzult mappákat. Az augsburgi Michael Kauffer (1673 — 1756) még a XVIII. században metszette rézbe Rizzi olasz térképész munkáját. A műhelyét átvett Sulzer 1807-ben ugyanezt a térképet „Kriegstheater zwischen Russland und den Otto- manischen Pforte” címmel újból kiadta (1.140 ábra). Amíg tehát a külföldi utazó az ilyesfajta térképek nyomán fjordokra vélt találni a Balaton északi partvidékén,

hazai térképeink már a valóság hű képét nyújtották a Balaton iránt mind több érdeklődést mutató közönségnek.

5. A Balaton XVII—XIX. századi vízállásának meghatározása

A fejezet címében mondott feladat megoldásakor a Kr/eger-féle szintezési munkálatok és a Wa/cher-féle ellenőr- ködési mérések eredményeiből kell kiindulnunk azért, mert 1. a törökkori felszabadító háborúk után Krieger Sámuel szintezési munkálatai voltak a legelső, megbízható eredményt szolgáltató mérések; 2. Walcher és Quits ezeket a szintezéseket többszörösen ellenőrizték és helyesnek találták, 3. Krieger szintezései összefüggést teremtettek a Dunával. Mivel pedig Buda alatt a szintezéseket semmi sem zavarta, a budai nádori vízmérce és a Duna-mappáció,

valamint a Vízrajzi Intézet későbbi mérési adataiból a Kr/eger-féle szintezés végeredménye mai ,, országos” rendszerben kiszámítható.

Walcher József 1776. július 6-án, az e célból kiküldött királyi bizottság előtt adott számot a Kr/eger-féle szintezésekről. Szakvéleményét „Tiszteletteljes jegyzék a Balaton tavának, a Kapos és Sió folyónak mértani tervrajzáról; hasonlóképpen a két folyó szintezéséről” címmel írásban is beterjesztette. (Ennek egy másolatát megtaláltuk, de a Kr/eger- féle mérések eredeti anyaga, valamint a Krieger-féle szelvények és tervrajz ez ideig nem került elő; valószínűleg a bécsi levéltárak egyikében vannak).

Walcher előre bocsátja, hogy ,,Krieger Sámuel megyei mérnök úr a vidék tervrajzát helyesen vette fel, és a Kapos folyónak esését a folyó eredete helyétől, a Sió folyóét pedig a Balaton tava kifolyási helyétől egészen Simontornya alattig helyesen és biztonsággal adta meg”.

1.138 ábra. A Balaton Karacs Ferenc 1813. évi térképén

110