Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
4. A feszített vasbetontartók számítása
nagyobb szakitószilárdságu acél előállítására is. Ugyanis legalább ilyen mértékben kellett a kezdeti feszítést biztosítani, hogy a veszteségek lejátszódása után a hatásos feszítőerő elegendő legyen a szükséges nyomófeszültség létrehozására. 4.14 Vizsgálat a feszítőerő ráengedése esetében A feszítőerő ráengedésekor a központosán feszitett tartóra csak a feszítőerő hat. Külpontos feszités esetében a tartó meggörbül és önsúlyból származó nyomatékok is felléphetnek. A feszítőerő ráengedésekor a feszültségveszteségeket a következőképpen vesszük figyelembe:- a beton zsugorodásától eltekintünk,- a betonnak még nincs lassú alakváltozása,- a hőmérsékletkülönbséget teljes egészében figyelembe vesszük,- a beton ismételt terhelést még nem kap,- az acél lassú alakváltozásától eltekintünk. A hatásos feszítőerőt a Pfl = Fa'/ rfaf ~ Ael aC1 “A0aAt^ /^*10/ összefüggésből számíthatjuk, amelyben az 1-es index e vizsgálati esetre utal. A felső szálban fellépő feszültség általános ké, - lete /4.3 sz. ábra/. ahol: a amely Öf = fi ?il ~ fi Kf Kil Kil feszítőerővel egyidőben fellépő általában a tartó önsúlyából sz /4.11/ nyomaték, árma zik;- 93
