Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

1. A vasbeton lényege, fejlődése, a feszített vasbeton kialakulása

országban a "cimént" szó terjed el, amely szintén a hidraulikus kötőanyagot jelentette. És még nagyon sok - ma már történeti - emlék sorolható fel. A beton megjelenése azonban csak a XVIII. század második felére tehető, akkor is csak kezdeti tapogatódzó lépésekről beszélhetünk. DELIDOR a hidraulikus durva habarcs gyakorlati alkalmazásáról számol be a "VÍZÉPÍTÉS" cimü könyvében 1753-ban. SMEATON 1755-ben mész- traszhabarcsot használt az edystoni világit ótorony épitésénél. PARKER 1796-ban előállítja a románcementet. Majd a XIX. század elején a kohászat és a vasszerkezetgyártás megteremtik az alapját a vasbeton létrejöttének. Magyarországon I839-49 években épült Lánc hid alaptesteihez CLARK angol mérnök románcementet használt. Ez volt hazánkban az első jelentősebb betonépités. Nemzetközi érdeklődést váltott ki az 1856- ban felépült Ferenc-csatorna torkolati müvei, amelynek kamrája betonból létesült. Nagyszabású betonmunka volt az Országház alaplemezének épitése 1889-ben.

A vasbeton születését 1848-ra és 49-re tehetjük. LAM30T és MONIER nevéhez fűződik, akik vasbeton csónakot, ill. virágvázát készítettek.

A francia COIGNET 1861-ben lelkesen ismerteti az uj építőanyagot, sőt saját magának "vasbeton házat" épit, MONIER 1867-ben szabadalmi jogot kapott. Észak-Amerikában HYATT a vasbeton teherbírása és tűzbiztonsága szempontjából végzett úttörő munkát az 1800-as évek végén. Kimagasló munkát végzett HSNNEBIQUE a lemez- és gerendaszerkezetek összekapcsolásával és sikeres építkezéseivel. Magyarországon ZIELINSZKI lett a vasbetonépités apostola. Nevéhez fűződik a kőbányai és szegedi víztornyok épitése, a pesti hengermalmi gabonasiló, az örményesi közúti hid, stb. Munkásságát folytatta MIHALICH, akinek műszaki tevékenysége túlszárnyalta országunk határát.