Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

4. A feszített vasbetontartók számítása

- a tartó alakváltozása a használati terhek hatására az előirt mértéket nem haladhatja meg, s ne keletkezzenek túlzott maradó alakváltozások /alakváltozási határállapót/;- a tartóban a használati terhek hatására az elő- irtnál nagyobb tágasságu repedések ne keletkezzenek, és azok megfelelően záródjanak /repedezettségi határállapot/.

A felsorolásból látható, hogy elvileg az összes terhelési esetben valamennyi határállapot vizsgálatát el kellene végezni. A gyakorlatban azonban mellőzhetjük azokat a vizsgálatokat, amelyekkel kapcsolatban nem támasztunk követelményt. Például: ha a mértékadó igénybevételt okozó terhekre nem korlátozzuk a repedezettséget, mellőzhető a törési vizsgálat. Vannak továbbá olyan vizsgálatok, amelyeknél a puszta szemlélet alapján megállapítható, hogy az adott szempontból a tartó megfelel, s ezért nem szükséges a számitás. így például: ha a tartónak nincs huzófeszültsége, nincs értelme a repedéstágas- sági vizsgálatnak.

M .1 Az előre feszített tartó vizsgálata

Az előre feszitett tartót mind a négy terhelési esetre meg kell vizsgálni, mégpedig normál feszültségek, nyíró- és főfeszültségek, helyi igénybevételek /tartó- vég/ szempontjából.

Mielőtt ezekre rátérnénk, nézzük meg, hogy a feszi- tési feszültség nagysága milyen hatással van a tartó törésének módjára, vagyis arra, hogy a beton összemor- zsolódásakor az acél megfolyik-e vagy nem. Ezek megállapítására módot ad a semleges tengely helyzetének ismerete.- 85 -