Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

Előírások és táblázatok a vasbetonszerkezetek tervezéséhez

p kell figyelembe venni. Utófeszitett tartóknál a betétek

esetleges nem egyidejű megfeszitésének hatására is tekintettel kell lenni.

A beton lassa alakváltozásának a feszítőerőt csökkentő hatását a megfelelő időponthoz tartozó értékekkel kell figyelembe venni.

„ A beton zsugorodásának a feszítőerőt csökkentő hatásához a feszités időpontjától a vizsgált állapotig lejátszódó zsugorodás értékét kell alapul venni.

A A dre2 értékét szabad az

! _ 3 A d a„

öo

tényezővel szorozva csökkenteni, ahol JA d ^ zsugorodásból és lassú alakváltozásból az előzőek szerint származó feszültségveszteség a feszitőbetétben.

Ha a betont hővel érlelik és felmelegitett állapotában köt hozzá a fel nem melegedő padra feszitett huzalokhoz, akkor figyelembe kell venni az ebből származó feszültségveszteségeket is.

A terhekből és hatásokból származó igénybevételek meghatározása során az MSZ 15022/1 lap szerint kell eljárni, de különleges gonddal kell figyelembe venni mind- t azokat a hatásokat /terhelő mozgásokat, stb./, amelyek

befolyásolják a repedések keletkezését, ill. megnyílását.

A feszítőerő hatásának számításánál az alábbiakat ^ kell x’igyelembe venni:

A feszítőerő alapértéke a vizsgált eset időpontjáig lejátszódó veszteségek figyelembevételével számított tervszerinti érték. A szélső értéket a teherbírási Vizsgálatnál szabad egyenlőnek venni az alapértékkel. A repedésmentességi vizsgálatnál a feszítőerőt 0,9 ill. 1,1 szórási tényezővel kell számítani, ha azonban a feszitő- 397