Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
2. A vasbeton hajlított tartó jellemző feszültségállapotainak áttekintése
A semleges tengely határhelyzete A törési állapotban a semleges tengely határhelyzete az alkalmazott beton és acélbetét minőségétől függ. Az elfordulási ábrát vessük össze a beton és az acél Ő - £ diagramjával /2.11 ábra/. Az ábráról leolvasható a következő arányosság o * £ bt ^bt +^af azaz Xo - £-bt bt + e-. h af /2.57/ Célunk az, hogy a tartó ne legyen alulvasalt /2.11 ábrán x^/, de az acélpazarlás elkerülése végett ne legyen tulvasalt sem /a 2.11 ábrán x2/. Továbbá; törekedni kell arra is, hogy a törést ne előzzék meg erősen megnyiló repedések. E veszélyek elkerülhetők, ha a törés az acélbetét folyási feszültségének elérése "pillanatában" - de a folyási szakasz kezdetén -, s a beton hajlitási nyomószilárdságának egyidejű fellépte mellett következik be. A beton plasztikus pontjához tartozó fajlagos ösz- szenyomódás 0,5 %o, a teljes törési összenyomódás pedig 2,5 %o /MSZ előirás szerint/. Az arányosságból ezeknek az értékeknek a figyelembevételével felirható: o 2,5 o azaz X = rr—r o 2,5 /2.58/ tehát a semleges tengely határhelyzete xo = 275 / 8 bt ; bt + e af / h Az anyagi állandókra bevezetve a 2 £ bt 275 £bt + £ af- 37
