Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

10. Csatornaátjárók

Faanyag

A faanyag fajlagos szükségletét matató görbe vonal enyhén emelkedő jellegű. Kb. 8 m-es hidnyilásnál érezhető egy minimum, ez azonban nem biztos, hogy jellemzésül elfogadható. Ugyanis az állványtervek sokfélesége az összehasonlítást kétségessé teheti. Gondosan, megfelelő statikai tudással készült állványterv sokkal kevesebb anyagfelhasználást kiván. "Szellős", ugyanakkor óéinak megfelelő és biztonságos állványt ritkán lehet látni. Ezzel csak azt akarjuk mondani, hogy a faanyag felhasználásnál a szubjek^xv tényezők nem szűrhetők ki megnyugtató módon.

10.3 • Csatornáét járóknál alkalmazható előre gyártott, előfeszített vasbetontartó

A témakört leszűkítjük a hazánkban leggyakrabban alkalmazott HOYBR tartók vizsgálatára.

Az előregyártás csökkenti a helyszíni munkát, jól gépesíthető, termelékeny és általa a minőség megbízhatóbban biztosítható.

A tartó megválasztásánál a szerkezeti követelményeken túlmenően azt kell szem előtt tartani, hogy az köny- nyen szállítható és beemelhető legyen.

A gyakran alkalmazott fordított T keresztmetszetű vasbetontartókból épült hidak épitési költségét a

K = 5000 + h2 /10.1/

képlet fejezi ki. Itt a ha a tartó magasságát jelenti.

A képletet kifejező görbe enyhén parabola alakú. A fordított T tartóból készült felszerkezet kb. 17 %-kal drágább, mint a hasonló nagyságú monolit felszerkezet,- 344 -