Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
9. Támfalak, partfalak
Alapjában véve a horgonyzás két különböző jellegű célt szolgálhat. Ezeks- ideiglenes jelleggel 1-2 év időtartamra készülő műtárgy támfal stb. horgony zások;- állandó célú kihorgony zások, például a kikötő partfalaknál, rézsű stabilizálásnál stb. A kihorgony zást élvonalbeli épitési vállalatok kezdték el megvalósítani az egymással vívott műszaki és gazdasági verseny fegyvereként. Hosszú időn keresztül nem voltak pontosan szabályozva a kihorgonyzással kapcso latos műszaki követelmények sem. A kivitelező vállalatok ipari titokként kezelték ismereteiket és eljárásaikat, és csak a legutóbbi időben látott napvilágot az erre vonatkozó szabvány külföldön. A kivitelező vállalatokat ennél az épitési módnál nagyon súlyos és tartós felelősség terheli. A tartós hor gonyoknak nem csak megépítésükkor kell megfelelő teherbírást felmutatni, hanem a teherbírást az idő függvényében huzamosan meg kell őrizniük. Az egyik legáltalánosabb veszély a tartós horgonyok nál a korrózió. Ennek leküzdésére számos műszaki megoldás született, de hatósági szabályozás még nem. Az 1972. nyarán megjelent DIN 4125. számú szabvány csak az időleges horgonyok vizsgálatával, minősítésével foglalkozik. Még nem jelent meg az a kiegészítés amely a tartós horgonyokra vonatkozó további követelményeket hivatott rögzíteni. Valósz.inü ennek az az oka, hogy nem sikerült még egyértelmű álláspontot kialakítani. A kihorgony zással Angliában és Nyugat-Németországban tucatnál több cég külön-külön foglalkozik. Ezek a cégek csak részben ismertették saját eljárásaikat és az ismertetések sem olyan céllal készültek el, hogy annak alapján bárki is jó minőségű horgonyt tudjon készíteni.- 314 -
