Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

9. Támfalak, partfalak

Minél mélyebbre kell a szekrényt süllyeszteni, és minél nagyobb oldalnyomásra számitunk, annál nagyobb lehet az oldalhajlás, de az 1:20 arányt nem haladhatja meg.

A süllyesztőszekrényre ható terhek és a süllyesztési program

A süllyesztőszekrényre ható terhek a következők:- a szerkezet önsúlya,- az esetleges ráfalazás és belső kitöltőanyag,- a köpenysurlódás,- a felhajtóerő,- a vágóélreakoió és- az elferdülésből fellépő egyenlőtlen erőhatások.

A felsorolt terhek közül nézzük először a köpeny súrlódást. Eredetileg COULOMB elmélete alapján a súrlódást úgy határozták meg, hogy a külső köpenyre ható aktív földnyomást a fal és a talaj közötti súrlódási tényező értékével megszorozták. Mivel az elmélet szerint a földnyomás a mélységgel lineárisan nő, a súrlódási ellenállás értéke Coulomb szerint:

,2

E = U . Aa . . f tg tK /9*19/

Itt U az alaptest kerülete, h a szekrény földdel érintkező magassága, f a környező talaj térfogatsúlya és az aktiv földnyomási tényező.

PAPROTH későbbiek folyamán abból kiindulva, hogy nem a köpenyfal és a talaj közötti súrlódás, hanem a talaj belső súrlódási szöge határozza meg a súrlódási ellenállást, a köpenyfal mentén súrlódás következtében fellépő felfelé ható erőre az

2

P = U . -p . sin $ . cos § /9.20/- 300 -