Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

9. Támfalak, partfalak

Hátrányai:- a beusztatás és süllyesztés pontos, összehangolt munkát kiván,- fennáll az egyenlőtlen süllyedés veszélye,- az egyes elemek összekapcsolásánál nagy a hiba- lehetőség,- az esetek túlnyomó többségében költséges búvár­munkára is szükség van. A szekrényeket ma már csak vasbetonból készitik. A vasbeton uszószekrény vékonyfalú, jó minőségű betonból készített bordákkal merevített lemezszerkezot. A szekrény hosszának megválasztásánál a beton zsu­gorodásából származó repedésekre kell figyelemmel len­ni. A szekrény maximális hossza a 40 métert nem halad­hatja meg. A túl hosszú szekrény egyenlőtlenül támasz­kodik a mederfenékre, s ez az egyenlőtlen felfekvés ká­ros repedéseket előidéző igénybevételeket okozhat. A munka legkritikusabb szakasza a beusztatás. Si­keres végrehajtásához jó minőségű vizzáró beton, az uszótest metaoentrumának nem túl magas fekvése és üzem­biztos vontatás szükséges. Kisebb vízfolyásoknál fából készített szerkezetet alkalmaznak. Általában gömb-, vagy faragott fagerendák­ból összerótt szerkezet. Elkészíthető a parton is, mint alulról zárt szekrény, amit beusztatással visznek a helyszínre /9.20. sz. ábra/. Olyan megoldás is elképzelhető, hogy a szekrény külső falsként cölöpöket alkalmaznak. Ezeket a cölöpö­ket beverik a mederfenékbe, majd rovással vagy csavaro­zással a cölöpöket a vízszintes gerendákkal és pallók­kal összekötik. A szekrény belsejét kővel töltik ki. A belső kitöltő anyagot figyelni kell és szükség esetén utántölteni /9.21. sz. ábra/.- 290

Next

/
Thumbnails
Contents