Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

2. A vasbeton hajlított tartó jellemző feszültségállapotainak áttekintése

két számított határigénybevét el közül /Mg/ a kisebbiknek kell a

Mh Sí Mm /2.34/

feltételt kielégíteni.

A megengedett feszültségekkel való méretezési eljárás esetében külön ki kell mutatni a beton szélső szálában keletkező feszültséget /d ^/, és külön a húzott acélbetétben keletkező feszültséget /6 J. Jó a szerke- zet akkor, ha mindkét keletkező feszültség kisebb, mint a megengedett feszültség.

öb= <*b eng. /2.35/

** a — a eng. /2.36/

A II. feszültségű állapotban is - hasonlóan az I. feszültségű állapothoz - a méretezést egy helyettesitő keresztmetszere kell elvégezni. A II. feszültségű állapotban ezt a keresztmetszetet dolgozó keresztmetszetnek nevezik. A dolgozó keresztmetszet a nyomott betonrészből /F^ /, továbbá a húzott /Fa/ és esetleg a nyomott acélbetétek /F ’/ területének n - szereséből áll, vagyis

ahol

F.

i

Pbn + *11 /pa + V/

/2.37/

JII

ao

sbn

/2.38/

vagyis: az n^j az acélbetét kezdeti - tehát az arányossági határnál kisebb feszültséghez tartozó - konstans rugalmassági modulus, és a beton II. feszültségű állapotához tartozó rugalmassági modulus viszonyszáma.