Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
9. Támfalak, partfalak
A b ábrán látható változat építőanyag szükséglete nagyobb. A jég nyomását jól viseli azáltal, hogy a jég a ferde felületen felcsúszhat, s Így romboló hatása erősen lecsökken. Hátránya ennek a megoldásnak az, hogy a hullámok a partra kicsaphatnak, s ott kimosást okozhatnak. A c_ tipusu partfal a jég felvezetését biztosítja, s a partfal tetején alkalmazott függőleges lépcső a hullámok kifutását megakadályozza. A betonból, vasbetonból épülő partfalaknak a vizzel és levegővel váltakozva érintkező része fagyálló tömör és vizzáró betonból készüljön. A kopásnak kitett felületeket kőburkolattal, vagy koptató betonréteggel kell megvédeni. A védőbeton minimum B 200-as minőségű legyen és legalább 10 cm vastag. A vasbetonból készült partfalak minimális mérete a lemezknél 7 cm, a lemezek befogási helyén 10 cm, illetve a nyomatéki nullapontok közötti távolság 30-ad része. A partfalaknál is gondoskodni kell a tágulási hézagról, ezeknek egymástól való távolsága nem lehet több, mint 15 m. A speciális partfalak közé tartozik a réseléses technológiával épitett partfal. Hazánkban ezt első Ízben Baján építették a Dunán 1972-73-ban. Ennek a kikötő partfalnak a vázlatát mutatja be a 9*17- sz. ábra. A Duna nemzetközi hajóforgalmának fejlesztési tervéhez kapcsolódva olyan kikötő épitése vált szükségessé, amely alkalmas az Európa-uszályok kikötésére, A Duna-Tisza - köz termékeinek tranzit fogadására, és az érkező ipari termékek fogadására, kirakására, tárolására. A szerkezet egy konzolos, kéttámaszú, egyszeresen kilengő keret. A műtárgy a feltöltött Duna-mederbe került, összes 286
