Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

7. Folyadéktartályok

Az acél lassa alakváltozásából származó veszteség

A feszítésnél használt acélok zöménél fellép a lassú alakváltozás jelensége. Nevezik kúszásnak is. Ennek jellemzője az un. technikai kúszási határ, amely definíció szerint az a d ^ feszültség, amely az állandó megfeszítés utáni első óra elteltétől a századik óra befejezéséig 0,08 %o nyúlást hoz létre. A Ő p folyási határ hányadában néhány acélra a Ő , értékek a következők:

d k

melegen hengerelt ötvözött acél — = 0,92

ö -p

hidegen húzott, patentozott acél hidegen húzott, patentozott acél különleges hőkezeléssel nemesitett acél Annál nagyobb a kúszás, minél kisebb a

0,68

0,72

0,79

hányados.

Minthogy a folyási határ 80 %-át a feszitési feszültség nem haladhatja meg, a melegen hengerelt ötvözött acéloknál a kúszás elhanyagolható, a különlegesen hőkezelt acéloknál is kicsiny, viszont a patentozott acéloknál jelentős kúszással kell számolnunk.

A kúszásból származó veszteség számítására a szabványok adott feszitési feszültség és szakítószilárdság függvényében adják meg a lassú alakváltozás végértékének jellemzőjét.

Patentozott acéloknál pontosabb vizsgálat hiányában alkalmazható a következő összefüggés:

vf - 0,20

M = 0,13

ő sz

0,85- orvf

sz

/7.13/

Ebből a feszültségveszteség:

Ac%e = Kv

ve

/7.14/- 256 -