Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

2. A vasbeton hajlított tartó jellemző feszültségállapotainak áttekintése

/Exo/, S’bj a betonban fellépő huzófeszült ség az acélbetéteknek megfelelő magasságban. A 6. és 7. pontokban • közölt feltételek tehát ebben az állapotban elfogadhatónak tekinthetők.

A teher kisebb mértékű, növekedése után a beton a repedésmentesség határállapotába kerül. Ekkor az £ ábra » még mindig lineáris, a keresztmetszet sik marad, de a

feszültségek megoszlása már nem lineáris. A semleges tengely kissé a nyomott szál felé vándorolt. A 2.1/b.

4 ábrán I.a. állapotnak jelöltük. Erre a helyzetre az is

jellemző, hogy a teher rendkivül kis mértékű növekedése után a tartó a legnagyobb nyomaték helyén megreped. Az első repedések megjelenése után a húzott acélbetét vagy megfolyik, vagy a repedések száma a teher növekedésével nő, illetve a repedések jobban megnyitnak, de a vasbeton tartó teherbírása nem merül ki /2.1/c. ábra/ .z utóbbi állapotot il. feszültségi állapotnak nevezzük. « teher fokozatos növekedésével a repedések eleinte a tartó közepe táján alakulnak ki, közel függőlegesen /'o’ -repedések/. A betonnak mind kisebb része képes a nuzások felvételére, a húzásoknak mind nagyobb része hárul az acélbetétekre. A semleges tengely még jobban tolódik a felső nyomott szél felé. A keresztmetszetet még ebben az állapotban is siknak találjuk, a feszültségi ábra nyomott zónája azonban erősen görbültté válik.

Ha a terhelő erő még tovább növekszik a Ő -repedések is mindinkább tovább terjednek a nyomott Sáél felé, szemmel láthatóan megnyílnak, számuk növekszik, és tovább terjednek a támaszok felé eső un. nyírt szaka.szra.

^ Ez utóbbiak már egyre jobban eJUt.érnek a függőlegestől, a

támaszok közvetlen közelében közel 45°-os irányúak lesznek. Ezek az un. T -repedések. A II. feszültségi állapotban a semleges tengely helyzete alig-alig változik.

19