Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
7. Folyadéktartályok
lönbség meghatározza a zsaluvibrátorral végzett tömörítés módozatait is. Egyszerűbb a helyzet akkor, ha a zsaluvibrátort sablonra szereljük. Ez esetben a zsaluvibrátorok tengelye rendszerint függőleges. A sablon és a benne lévő beton egytömegü gerjesztett rezgőrendszerként mozoghat. Ebben az esetben az amplitudóminimum és a gerjesztett tömeg alapján a zsalu- vibrátorok száma egyszerű számítással meghatározható. Sok a bizonytalanság abban az esetben, ha a zsaluvibrátort a hagyományos fából vagy más anyagból készített, több helyen a földhöz erősített zsaluzatra erősítjük fel. A zsalutábla statikailag befogott lemez, amelyet általában a középtájon gerjesztünk. Ennek megfelelően a legnagyobb amplitúdó középen alakul ki, a lemez szélei felé haladva fokozatosan csökken, s a befogott élek mentén pedig nullává válik. A zsaluvibrátor tömöritő hatása a hatósugár és a határmélység irányában csökken. A hatósugár és a határ- mélység tehát együttesen határozzák meg a tömöritöhatár nemcsak a zsaluvibrátor és a beton jellemzőit ül függ, hanem - nagymértékben - a zsaluzat rugalmasságától is. A zsalutáblára helyezett vibrátorral történő tömörítésnél munkahelyi feladat a gerjesztőerő, illetve az adott tipusu zsaluvibrátorok számának meghatározása. Vezessük be a következő jelöléseket: a zsalutábla rugalmassági modulusa /E/kp/cm2/ a hajlitás tengelyére merőleges másodrendű nyomaték J az adott betonkeverékhez tartozó amplitúdó minimuma AQm az adott betonmennyiséghez tartozó gerjesztőerő co- 193 -
