Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
6. Bunkerek, silók
választására kell gondot fordítani. Alapvető szabály az, hogy az oldalfalak összemetsződésénél kialakuló élek hajlása minden esetben nagyobb legyen, mint a tárolandó anyag rézsűjének hajlásszöge. A tölcsér hajlását úgy kell megválasztani, hogy a benne lévő anyag saját súlyától, tehát a falon lévő súrlódás legyőzésével jusson ki a bunkerből. A bunker belső felületét sok esetben burkolni kell. A burkolásnak több célja lehet, mint pl. a súrlódás csökkentése, a kopás elleni védelem, a korrózió elleni védelem stb. A burkolat készülhet: portlandcement-simítással, kéregbeton alkalmazásával, vaslemez béléssel, műanyag bevonattal, stb. Az egyes burkolatfajta kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a bunker rendeltetésére, a tárolandó anyag fizikai, mechanikai, kémiai stb. tulajdonságaira. A tárolt anyag ugyanis különféle mértékű korróziót okozhat. Különösen veszélyesek a gyengébb minőségű szenek, amelyek nagyobb vastagságban tárolva, öngyulladásra hajlamosak. De már az öngyulladás előtt gázok illetve gőzök távoznak el a szénből, amelyek szulfáttartalmuk miatt különösen veszélyesek. Ilyen helyzetben jó védelmet nyújt a ke ramit burkolat. Nagyon jó burkolóanyag a vaslemez. Nagy a kopásálló képessége, a súrlódást erőteljesen csökkenti, és viszonylag könnyen cserélhető. A kiürités során - különösen <arabos anyagoknál - gyakran fordul elő az átboltozódás jelensége. Ilyenkor a bunkertölcsérben az anyag boltozat formában befeszül /6.4 sz. ábra/. Ez esetben a kiüritést mechanikus utón- 129
