Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
4. A feszített vasbetontartók számítása
e ő , Pjf P-f • e P-f P-f ■ 1 bH = - F7 + ÍC7 - r.--------rr - r~ i ia ia i ia /dhH + V • Kia =-= ^f / 4-. 21/ A. 22/ A teljes repedésmentességet általában csak az olyan szerkezetektől követeljük meg, ahol vizzáróság szükséges, vagy ahol dinamikus hatások vagy a korrózió veszélye miatt még a kis tágasságu repedés sem tűrhető meg. Ismernünk kell tehát a repedések várható tágasságát és azt, nogy a repedések a tehermentesités során záródnak-e? Vizsgáljuk meg a meg a megrepedt tartó erőjátékát a 4.7 ábra segítségével. A 4.7/a ábra megrepedt tartót mutat be egy állandó nyomatéku szakaszon. A 4.7/b ábrán a beton huzófeszültségi ábrája tekinthető meg. Az ábrából látható, hogy a repedések helyén a beton huzófe- szültsége nulla. Az a szakasz, amelyen a beton huzófe- szültsége egy meghatározott értékről nulláira változik, c hosszúságú /4.7/d ábra/. Az acélfeszültség változását a 4.7/c. ábra szemlélteti. Az acél huzófeszültsége a repedés helyén a legnagyobb. A beton és az acél közötti erőátadást a 4.7/d ábrán vázolt kapcsolati feszültségek hozzák létre. A repedések tágasságának számítására többféle módszert ismerünk, ezek közül a KÁRMÁN által javasolt eljárást vázlatosan ismertetjük. A számítást a következő feltevésekkel végezzük:- az egyes repedések olyan távol vannak egymástól, hogy a szomszédos repedésekhez tartozó c szakaszok nem metsződnek egymásba; 102