Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
4. A feszített vasbetontartók számítása
A kérdések vizsgálatához szükségünk van a repesz- tőnyomaték meghatározására, és bizonyos esetekben a repedések tágasságának ismeretére. 4.19 A repesztőnyomaték meghatározása és a repedések t ásassáKa Az előzőekben kifejtettek alapján a repesztőnyoma- ték meghatározásának szükségességét a következők indokolják:- egyes szerkezeteknél bizonyos teherre repedésmentességet követelünk meg,- ismernünk kell azt, hogy a tartó nem ridegen törik, s a rideg törés elkerülése miatt a törőnyomatéknak a repesztőnyomatékot olyan mértékben kell meghaladnia, hogy a repedések a törést kellő időben jelezzék. A vizsgálatok során a kiindulási feltételeink azonosak a törőnyomaték meghatározása alkalmával»felsorol- takkal, továbbá adottak:- a tartó geometriai méretei,- a tartó vasalása,- a feszitési feszültség,- a felhasznált anyagok diagramjai. Repesztőnyomatéknak azt a nyomatékot tekintjük, amelynek hatására a beton húzott szélső szálában a beton szakadónyulása lép fel /£ i,sz/• A keresztmetszet repedéskor bekövetkező alakváltozását kifejező egyenes a húzott szálban az £ -bsz által meghatározott pontból indul ki /4.5/ábra/. A repesztőnyomaték értékét feszültségekkel kifejezve a következő összefüggésből számíthatjuk /á.6 ábra/. 100
