Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

4. Feszültségszámítás az altalajban

Ilyen kis feszültség esetén megöngedhető az a feltételezés, hogy a talajt rugalmasnak tekintjük, érvényes a HOOKE-törvény /4>1 sz. ábra/.

Alapozásban a rugalmassági modulus /E/ helyett az összenyomódási modulus kifejezést használjuk, kifejezve azt, hogy az csak a görbe kezdeti szakaszán tekinthető állandónak - tehát tulajdonképpen nem más, mint változó rugalmassági modulus.

b/ A talaj homogén és izotróp; azonos anyagokból épül fel, és tömegének bármely pontja bármely irányban azonos fizikai tulajdonságokkal rendelkezik.

c/ A hosszirányú és keresztirányú alakváltozás viszonyát kifejező FOISSON-szám állandó.

d/ Az egyes hatásokból számitott részfeszültségek összege egyenlő az eredő feszültséggel, tehát érvényes a szuperpozició elve.

4.1 Eeszültségeloszlás az alaptest alatti földtömegben

Az alaptest méreteinek meghatározása után ellenőrizni kell, hogy az alapsik alatti talajtömegben nem keletkezik e a terhelés hatására olyan nagy alakváltozás, amely már az épitmény állékonyságát veszélyezteti. A számítások elvégzéséhez ismerni kell az altalajban keletkező feszültségeket. Az alábbiakban a következő terhelési alapesetekre mutatjuk be a feszültségszámi- tást,

koncentrált terhelés, vonalas terhelés, sávterhelés, zárt felület.- 56 -