Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

3. Az altalaj felderítésének módszerei

A talajvizszintnek és a hozzátartozó kapilláris zónának az időben lezajló függőleges irányú változása elsősorban a víztartalom, telítettség és a szemcsékre ható felhajtóerő változásán keresztül fejti ki hatását. Ennek következtében megváltozik:- a talaj nyirószilárdsága, emiatt és a felhajtóerő miatt a teherbírása,- a talaj összenyomódási modulusa, ezzel a várható alakváltozása,- a konszolidáció folyamata,- a talaj fejtési osztálya, és- tömörithetősége.

Egyéb hatások

A várható talejvizszint ismeretében lehet meghatározni, hogy nem kell-e számolnunk - esetleg épités közben is - a feluszás veszélyével. Sok esetben szükséges ismerni a viznyomás nagyságát. Nagyobb mélységre lenyúló alaptestek esetében számítani kell a talajviz vissza- duzzasztására. amely nemcsak a szóbanforgó építményre, hanem az áramlás irányába eső egyéb építményekre is káros lehet.

Az előzetes talajfeltárások alapján Ítélhető meg, hogy nem fenyegeti-e a nyomás alatti talajviz hirtelen feltörésének veszélye az agyagba mélyített munkagödröt.

A tala.i szilárdsági és alakváltozási .jellemzőire

gyakorolt hatása- 49 -