Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

2. Az altalaj legfontosabb fizikai és szilárdságtani jellemzői

A kötött talajok konszolidációja nagyon lassú,ezért nagy időráforditást kiván;

az alaptest alakjának és rugalmasságának befolyásoló hatása nem érvényesül;

a terhelés módját nem veszi figyelembe; a furólyukas próbaterhelésnél a fúrólyuk alja egyenletlen és átgyurt, az anyag bizonytalan konzisztenciáju, és a terhelő felület kicsi.

2.42 Tapasztalat utján

Meglevő épületek adataiból, azok helyzetéből következtethetünk arra, hogy a közvetlen közelben létesítendő építménynél mire számíthatunk. Hangsúlyozni kell, hogy ez csak kényszermegoldás, mert homogén rétegződésre nem számíthatunk, az előterhelt talajok teherbíróbbak, és legtöbbször ekkor már nem ismerjük a meglevő épület tervezésekor figyelembevett szempontokat.

2.4.3 Elméleti utón

A megoldást két utón közelitették meg: törési elmélettel és alakváltozásos elmélettel. Itt csak a törési elmélet elvével foglalkozunk.

Törési elmélet

Amint a feszültségállapotot jellemző MOHR-kör eléri a talaj nyirószilárdságát jellemző COULOMB-féle egyenest, bekövetkezik a törés. Ekkor a /2.lO/ és /2.11/ alatt közölt összefüggés érvényes.

53 -