Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

2. Az altalaj legfontosabb fizikai és szilárdságtani jellemzői

illetve:

dx = d2tg2 A5° + <jj/2/ + 2c . tg A5° + $/2/ /2.11/

2.4 A határfeszültség meghatározása

A talaj határfeszültsége az a talajfeszültség, amelynek működésekor a talaj teherbírása, és ezzel az építmény előirt használhatósága az előforduló legkedvezőtlenebb körülmények között, - oldalkitérés, nagymérvű alakváltozás miatt - már megszűntnek tekinthető. A határ igénybevétel nemcsak az alaptest szélességétől és az alapozási mélységtől függ, hanem a felszerkezet jellemzőitől, az építés ütemétől, a terhelés intenzitásától stb. Tehát a hat ár idénybevétel nem tekinthető valamilyen talejállandónak. A sok befolyásoló tényező miatt az MSZ 15004 szerint a talaj határfeszültségét úgy kapjuk, hogy a törőfeszültséget csökkentő tényezővel szorozzuk.

<3 h _ 06

/2.12/

A csökkentő tényező értéke a telajfizikai jellemzők bizonytalanságától, a talajfeltárás megbízhatóságától és az építmény fontosságától függ a szabvány által előirt mértékben.

Számértéke 0,7-nél nagyobb nem lehet.

A törőfeszültség a külső erők hatására fellépő fajlagos belső erő, amelynél a talaj nyirószilárdsága, illetve teherbírása már teljes mértékben kimerül. Más szóval az építmény, egy bizonyos tömegű talajjal együtt eredeti helyzetéből elmozdul.

A határfeszültség meghatározási módjait az alábbiakban részletezzük.

51 -