Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

1. A talajok fizikai osztályozása

1.12 Homoktalaj

Homoknak nevezzük azt a talajt, amelyik legalább * 50 %-ban tartalmaz 0,1 - 2 mm átmérőjű szemcséket. Ha

10 %-nál nagyobb az iszap vagy az agyag-szennyeződés, akkor a kavicstalajokhoz hasonlóan iszapos vagy agyagos homoknak nevezik. Ha az iszap vagy agyagtartalom olyan nagy, hogy a homoktalaj képlékennyé válik, akkor az osztályozás már nem a szemnagyság, hanem a plasztikus index alapján történik.

1.13 Homokliszt talaj

Legalább 5® %-ban kell tartalmaznia 0,02 - 0,1 mm szemnagyságu anyagot. Közel egyforma szemcsékből álló lisztszerü talaj. Száraz állapotban a kézről lefújható, nedves állapotban széteső. Nem, vagy alig sodorható. A szél, a viz szállítja. Ha kiszárad, akkor szilárd tömeget alkot, de mivel a belső kohéziója elenyészően kicsi a vízben gyorsan szétesik. A homokliszt az iszappal együtt képviselik az átmenetet a szemcsés talajok családjából a kötött talajok családjába. A hazai gyakorlat az iszapot már a kötött talajokhoz sorolja.

A szemcsés és a kötött talajok közötti lényeges különbséget a kohézió különbsége okozza. A kohézió annál nagyobb, minél nagyobb a térfogategységre eső szemcsék felülete. A felület viszont annál nagyobb, minél kisebbek a szemcsék átmérői.- 15 -