Bándy Iván - Móricz Imre: Vízépítési műtárgyak II. Fa- és acélszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1977)
Faszerkezetek - 1. A fa fizikai tulajdonságai
Hullámos növésűnek /1.2/a/ akkor nevezzük a fát, ha a keresztmetszete a szokásos kör helyett szabálytalan i- dom. Kivételt képez a gyertyánfa, amelynél a hullámos növés nem tekinthető hibának, fejlődésének természetes velejárója. A görbe növésű /1.2/b/ fának az a fő jellemzője, hogy hossztengelye nem egyenes. Az egyenestől való nagyobb mértékű eltérés a fa műszaki célra való felhasználását alkalmatlanná teszi /külpontos terhelés/. Fodros növésűnek /1.2/c/ akkor nevezzük a fát, ha annak tengelyirányú rostjai hullámvonal mentén fejlődnek. Fnnek a fának a megmunkálása nagyon nehéz, mert a szálirány keresztmetszetről - keresztmetszetre változik. A külpontosán /1.2/d/ nőtt fa fő jellemzője az, hogy a bél nem a fa tengelyében van, hanem attól eltolva helyezkedik el. Az ilyen fa szilárdságilag megbizhatatlan, mert különböző helyeken más és más szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezik. 1savaroáott /1.2/e/ növésű fa fő jellemzője az, hogy tengelyirányú rostjai csavarvonalszerüen helyezkednek el. A csavarodottam nőtt fa fűrészáruk készítésére alkalmatlan, mert száradás közben vetemedik, illetve repedezik. A fa átmérőjének a gyökértől a csúcs felé való csökkenését sudarlósságnak nevezik. Teherhordó szerkezetekbe beépítésre kerülő gömbfák minőségét a sudarlcsság lényegében nem befolyásolja, mert a méretszámitásnál átlagos átmérővel dolgozunk. A fűrésztelepeken feldolgozásra kerülő fa esetében a sudarlósság már hatással van a fakihozatal- ra, vagyis arra, hogy a gömbfából mennyi fűrészelt áru hozható ki. Aggörcsnek, vagy csomónak nevezik a fa anyagában elhelyezkedő ágrészt.- 13 -
