Bándy Iván - Móricz Imre: Vízépítési műtárgyak II. Fa- és acélszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1977)

Faszerkezetek - 1. A fa fizikai tulajdonságai

Ezzel ellentétben van az olyan fa, amely szijácsból épül fel. Ezt 8ZÍ.1 ácsfának nevezik /gyertyán, nyír, ju­har , nyár/. A kettő között van a vegyes felépítésű szlnfa. Ide tartozik: a luc- és a jegenyefenyő. Építőiparban a gesztfák alkalmazása az előnyös. E- zek tartósak, tömörek, erősek és rugalmasak. 1.1 A fa alkotóelemei A fa alkotóelemei a következők:- szénhidrátok,- viz,- ásványi anyagok,- szerves anyagok. A fa anyagának legnagyobb része szénhidrát. Legérté­kesebb alkotóeleme a cellulózé. Fontos ipari nyersanyag; a papír, műanyag, lakkgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. A szénhidrátok közül nagyon fontos a gyanta, az o- laj, a cukortartalom. A gyantatartalom a fa ellenállóké­pességét döntően meghatározza. Az élőfa víztartalma átlagosan 5o-12o ií között vál­tozhat. Télen, amikor a nedvkeringés szünetel alacso­nyabb, nyáron magasabb. A keresztmetszetben is változik a víztartalom. Pl. száradás során a geszt lényegesen több vizet tartalmaz, mint a szijacs. A fa nedvességtartalmának ismerete rendkívül fontos, mert nagymértékben befolyásolja a fa fizikai tulajdonsá­gait, szilárdságát, térfogatát, vetemedését, szigetelő­képességét stb. A fa nedvességtartalmát legmegnyugtatóbb módon labo­ratóriumban állapíthatjuk meg. A vizsgálandó fából vett mintát megmérjük nedves állapotban, majd sulvállandóságig lo

Next

/
Thumbnails
Contents