Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözés időpontja
szer és műszer üzemi méretekben való alkalmazása esetében rendkívüli nehézségek vannak vagy — a mintavételi vagy a mérési helyek számának és helyszínének kiválasztásából, vagy — a szükséges felszerelés számának, kezelésének és elhelyezésének nehézségeiből, esetleg — a mért értékeknek a felvehető nedvességtartalomra való átszámításából. Sok módszer és műszer esetében mindhárom, néhánynál csupán az utolsó jelent nehézséget. Feladatunk céljaira, vagyis az öntözési időpont meghatározásához mindegyik módszer és műszer alkalmazásánál arra kell törekedni, hogy a mérés végeredményeként kapott érték a talaj tényleges nedvességtartalmát térfogategységben fejezze ki. Az ilyen nedvességtartalom-érték ismeretében azonban a növény- termesztő felteszi a kérdést: ebből a nedvességtartalomból mennyit képes a növény hasznosítani? Adott talaj esetében a felelethez még két adat ismerete szükséges: az egyik a vízkapacitásnyi talajnedvesség-tartalom (VK), a másik az úgynevezett holtvíztartalom (HV) értéke. A növények ugyanis e két érték közötti nedvességtartalmat képesek hasznosítani. Ez az adott talaj felvehető vagy diszponibilis víztartó képessége (DV). A vízkapacitáshoz és a holtvíztartalomhoz tartozó talaj nedvességtartalom-érték azonban talajonként más és más. Éppen ezért ezeket az értékeket minden talajtípushoz, sőt minden művelési egységhez (táblához) külön-külön kellene meghatározni. A talajnedvesség e két igen fontos jellemzőjének üzemi méretekben való meghatározása azonban csak olyan hibával lehetséges, amely gyakran meghaladja az adott talaj összes lehetséges felvehető víztartalmának (DV) értékét is. A talajnedvesség-tartalom meghatározásánál ezeknek a nehézségeknek a csökkentése a megszokottól eltérő elméleti alapok alkalmazását indokolja. A talajban levő vízre ugyanis különböző erők hatnak. Ezek közül a legfontosabbak — a nehézségi erő, — a kapilláris erő, — az adhéziós, — a higroszkópos és az ozmotikus erő. Lényegében ezek az erők határozzák meg a talajban levő víz mozgását és kötődését. (Ezeknek az erőknek a nagysága felsorolásuk sorrendjében növekedik.) 94