Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Öntözővízhozam-igények számítása

A szükséglet szerinti vízellátás esetében a vízkivételek teljesítő- képességének méretezésére példaként a 26. táblázatban ismertetjük az egyik automatikus esőztető öntözőfürtben a nyomásközpontok teljesítményének meghatározására szolgáló vízhozamigény-számítást.

26. táblázat. Esőztető öntözőfürt vízhozamigény-számítása

Terület

A tömbök

Mértékadó öntözési időszakbeli öntözővízhozam-igény

Vs

A vetésszekezet növényállománya

ha

%

száma

fajlagos

vízhozamigénye

l/s*ha

Búza

410

10

2

0,521

_

L

ucerna

820

20

4

0,502

402,6

Cukorrépa

205

5

1

0,412

84,4

Fűszerpaprika

820

20

4

0,431

353,4

Kukorica

770

18,6

3,6

0,412

317,2

Silókukorica

205

5

1

0,452

84,4

Kis vízigényű zöldség

50

1,4

0,4

0,431

21,5

Nagy vízigényű zöldség

820

20

4

0,622

510,0

Csepegtető öntözőberendezések

A cseppenkénti öntözési mód térhódítása ugyan rendkívüli gyorsaságú az egész világon, mégis messzinek tűnik még az az idő, amikor egész öntözőrendszerek vagy -fürtök jönnek létre csepegtető öntözőberendezések öntözővízzel való ellátására. Vízkivételi művek méretezésénél ezért belátható időn belül csupán öntözőtelepek esetében lehet szó cseppenkénti öntözésről.

Melyek azok a vonások, amelyek a csepegtető öntözőberendezések méretezésénél más megoldásokat igényelnek, mint a hagyományos módok öntözőberendezései esetében? Először is azok az öntözőtelepek, melyeket csepegtető öntözőberendezések látnak el öntözővízzel, általában azonos növénykultúra öntözésére készülnek. Az esetek többségében ültetvényekről van szó, bár vannak hazai próbálkozások zöldségfélék vagy burgonya cseppenkénti öntözésével is.

Akár folyamatos, akár szakaszos cseppenkénti öntözésről van szó, a berendezés vízkivételi művét mindenképpen folyamatos, naponta minél hosszabb üzemidővel végzett üzemelésre kell tervezni. Szaka74