Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Öntözővízhozam-igények számítása
Automatikus vezérlésű vízszállító és -osztó művek vízszállító képességének méretezéséhez, így az általuk öntözővízzel ellátott területnek, a növényállományok mértékadó elhelyezkedése szerint számított vízhozamigényét kell figyelembe venni. Az öntözővízhozam- ig'ény számszerű kimunkálásához a (30) összefüggés következő módosított változatát használjuk.: Q = Vnil’Fő *■01 + V öi2 tö2 + ■ (35) ahol a már eddig is használt jelölések indexei a mértékadó elhelyezési terven feltüntetett, a méretezendő elem által ellátott növény- állományok fajlagos öntözőigényét (Völ), vetésterületét (Fö ) és öntözési időtartamát (tö ) jelölik. Vízhozamigények számítása öntözővíz-kivételi művek méretezéséhez Hagyományos öntözési módok Az öntözött területek öntözővízellátását szolgáló vízkivételi művek méretezéséhez alapul veendő vízhozamigényeket eltérő módon vesz- szük számításba — öntözőtelepek, —• nyílt csatornázás öntözőfürtök és — felszín alatti nyomócsöves öntözőfürtök esetében. öntözőtelepek. Az öntözőtelepek vízkivételi műveinek méretezésekor is az öntözővízzel ellátandó területen termelni kívánt növény- állományok öntözővízigényeiből kiindulva a terület mértékadó vízhozamigényét kell kimunkálni. Ehhez a feladathoz az öntözőtelep vetésszerkezete szerinti növényállományok minden egyes öntözéséhez szükséges vízhozamokat külön kell meghatározni a 25. táblázatbeli öntözési adatok szerint, felhasználva a (30) összefüggést. Eközben az öntözési időtartamok vonatkozásában a táblák esetében a táblák, illetőleg a tömbök esetében a tömbök eseteire javasoltak alkalmazása az indokolt. Az öntözőtelepek vízkivételi műveinek méretezésekor a szükséges vízszállító képességet általában grafikusan határozzák meg. A grafikus eljárás során a vetésszerkezet egyes növényeinek egyes öntözéseire a (30) összefüggéssel meghatározott vízhozamigény-értékeket 67