Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Öntözővízhozam-igények számítása

Öntözővízhozam-igények számítása

Az öntözővíz-kivételi művek, valamint az öntözővizet szállító és szétosztó hálózat teljesítőképességének és az öntözővízzel ellátott terület öntözővízigényének az összhangja rendkívüli jelentőségű az öntözés eredményessége és a művek beruházási költségei szempontjából egyaránt. Az öntözési művek tervezése során ezért elkerülhetetlen munkafázis az öntözni kívánt területen levő növényállomány öntözővízmennyiség-igényének és öntözővízhozam-igényének meghatározása. Ezek alapadatként szükségesek

— a művek vízszállító képességének vagy adott művek esetén

— az öntözhető terület kiterjedésének megtervezéséhez.

Mindkét feladathoz a kiindulási alap az öntözővízzel ellátandó terület

— művelési ága (i) és

— várható vetésszerkezete.

A tervezés első és elkerületetlen feladata az öntözendő területen a növényállományok fajainak és termőterületeinek a rögzítése. Azonban az egyes öntözőberendezések telj es élettartama alatt sokszor nem látható előre a várható vetésszerkezet növényi összetétele. Ilyen esetben, ha a művelési ág szántó, és ha az érdekelt mezőgazdasági üzem(ek) részéről más konkrét kívánság nem vetődik fel, a táj szántóföldjein tapasztalt arányokat célszerű a tervezéshez mértékadó vetésszerkezetnek tekinteni a következő növénycsoportok figyelem- bevételével :

— rizs,

— kalászosok,

— évelő takarmánynövények,

— egyéves takarmánynövények,

— kapások,

— zöldségfélék.

Más művelési ágak esetén a növényállományok ugyanis adottak (szőlő, gyümölcs, rét vagy legelő stb.).

59