Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Az öntözővízigény meghatározása

napi vízfogyasztása 1-ben cseppenkénti öntözés esetén az öntözési idény (keléstől) számított dekádokban

Dekád

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

11,2

11,6

12,0

12,4

12,4

12,4

12,8

11,2

9,6

_

_

2

4,0

25,0

28,0

30,0

30,0

30,0

35

28

20

15

8

2,7

2,8

2,8

2,8

2,9

3,7

2,6

2,4

1,8

1,6

1,3

5,0

5,0

5,0

5,0

5,2

5,5

4,8

4,6

3,2

2,2

2,0

1,1

0,6

0,6

0,6

0,5

0,5

0,3

0,1

—

—

—

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,6

0,5

0,5

0,4

—

—

0,8

0,7

0,7

1.1

0.9

0.6

0,3 0,3 0,2

Táblán belüli öntözővíz-veszteségek

Az öntözővíz — jó hatásfokú öntözés esetén — szinte teljes meny- nyiségben cseppfolyós állapotban kerül be a növénytermesztési térbe és pára alakjában távozik onnan. A növénytermesztési térből pára alakban távozó víz a növényállomány evapotranszspirációjának része, s ezért veszteségnek nem tekinthető.

Táblán belüli veszteségnek kell tekinteni

az esőztető öntözésnél a szórófejekből kibocsátott vízsugárból a növényállomány eléréséig bekövetkező párolgást,

— a helytelenül végrehajtott felületi és esőztető öntözéseknél bekövetkező, a gyökerekkel átszőtt talajréteg alá vagy egyenesen a talajvízbe jutó mély beszivárgást és a

— csurgalékvizet.

Ilyen veszteségek helyesen végrehajtott öntözéseknél nem keletkezhetnek.

A párolgás alakulását esőztető öntözéseknél a 23. és az öntözővíz hasznosulására vonatkozó adatokat felületi öntözéseknél pedig a 24. táblázat tartalmazza.

57