Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Az öntözővízigény meghatározása

értékei; a tenyészidő keléstől, illetve az évelő kultúnáknál április 1-től dekádjaiban (mm-ben)

A dekádok sorszáma

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

4,6

2,1

5,2

6,6

3,8

3,6

3,4

3,2

3,0

2,0

0,5

—

—

4,8

5,0

4,8

4,8

4,8

5,2

5,6

5,0

5,0

3,6

—

—

4,6

4,5

4,3

4,0

5,9

5,1

5,0

4,6

4,8

3,5

3,2

2,4

3,0

2,4

—

—

5,6

5,9

5,0

4,9

4,8

3,9

3,2

2,4

2,4

2,0

—

—

5,0

5,4

5,6

5,9

3,3

1,5

—

—

—

—

—

—

4,0

2,9

2,5

1,8

6,6

3,8

2,9

1,5

4,7

4,4

3,8

2,3

5,4

4,6

4,2

3,9

3,1

—

—

—

—

—

—

—

2,8

2,8

2,9

3,0

3,1

3,1

3,1

3,2

2,8

2,4

—

—

2,6

2,4

2,8

2,8

2,8

2,9

3,1

2,4

1,8

1,6

1,4

1,3

kalmazásával az öntözési forduló hosszának meghatározására alkalmas (28) összefüggés a

formájúra egyszerűsödik.

Qa

Vöm

(29)

Csepegtető öntözési módok. A cseppenkénti öntözési módnak több eltérő változata van. Ezek között különbséget tehetünk

— a folyamatos (cseppenkénti) és

— a szakaszos (kortyonkénti) csepegtető öntözés között.

A folyamatos vagy cseppenkénti öntözés esetében az öntözött növényállományok vízigényét a talajnedvesség-tartalom optimumának állandó fenntartásával elégítik ki. Az a körülmény azonban még nem eléggé tisztázott, hogy a szabadföldi növényállományok víz- fogyasztásának napi üteme hogyan változik. A folyamatos csepegtető öntözésnél az öntözött növényállományok napi vízfogyasztásának megfelelő vízadagokat a nap 24 órájának megfelelő vagy ehhez közel álló napi üzemidővel adagolják ki.

A szakaszos vagy kortyonkénti csepegtető öntözés esetén a talaj55