Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözővízigény meghatározása
öntözővízadagok és öntözési fordulók Az egyes öntözésekkel kiadandó öntözővíz mennyiségét sokkal inkább az öntözés agrotechnikai célkitűzése (vízpótló, tározó, frissítő, tápláló, fagyvédelmi, növényvédelmi stb. öntözés) és az alkalmazott öntözési módszer határozza meg, mint az öntözött növényállomány pillanatnyi vízigénye. Az eltérő agrotechnikai célkitűzésű öntözések vízadagjaival könyvünkben nem foglalkozunk. Csupán a tenyészidő alatt, a növénytermesztési térből elfogyott vízmennyiségek pótlását célzó, ún. vízpótló öntözésekre vonatkoznak következő megállapításaink. Az öntözővízadagok és öntözési fordulók meghatározása tekintetében különbséget kell tennünk a — hagyományos (felületi és esőztető), továbbá — a cseppenkénti öntözési módok között. Hagyományos öntözési módok. A hagyományos öntözési módok alkalmazásakor az egyes öntözések vízadagjaira és az öntözési fordulók időtartamára — melyek egymással szoros kapcsolatban vannak — az egész tenyészidőre vonatkozó öntözővizigény-számításokból teljesen eltérő meggondolások érvényesek. Az egyes öntözések vízadagjait általában az alkalmazott módszer határozza meg. Ugyanis felületi öntözési mód esetén nagyüzemeinkben — barázdás áztató öntözési módszerrel 50— 80 mm — sávos csörgedeztető öntözési módszerrel 100—120 mm — árasztó öntözési módszerrel 150—200 mm az egyenletesen szétosztható vízmennyiség alsó határa. Esőztető öntözési mód esetén az egyenletesen szétosztható víz- mennyiségnek elvileg nincs alsó határa. A párolgási veszteségek azonban az alsó határt 30—40 mm-ben, az elfolyási veszteségek és a vízemelés költségei pedig a vízadagok felső határát valahol a 60—80 mm között határozzák meg. Ezért az öntözővízadagok javasolható értéke esőztető öntözési módszerrel 40—80 mm. Az öntözött növényállományok eltérő öntözővízigényét tehát nem annyira az öntözővízadagok nagyságának, hanem sokkal inkább az öntözések számának a változtatásával elégíthetjük ki. További meggondolásként az öntözővízadagok meghatározásakor célszerű figyelembe venni, hogy a könnyű, kevésbé víztartó és a nehéz, kötött, könnyen levegőtlenné váló talajokon kisebb vízadagok53
