Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Bevezetés

Figyelembe véve azonban, hogy a növényállomány egyedeinek testébe beépülő víz mennyisége sok nagyságrenddel marad el az eltranszspirált és elpárolgott víztől, sem gyakorlati, sem tudományos szempontból nem követünk el hibát, ha az S értékét elhanyagoljuk és a növényállományok vízfogyasztását az állomány tény észideje alatt eltranszspirált és elpárolgott víz mennyiségével vesszük azonosnak. Vagyis

V = T + E. (2)

A növényállományok vízfogyasztásának összetevői tehát: a párolgás vagy evaporáció (E) és a transzspiráció (T).

Az evaporáció fizikai folyamat. A növénytermesztési térben a folyadékállapotban levő víz párolgása képezi az evapotranszspiráció evaporáció részét. Az evaporáció végbemehet

— a talajból,

— a talajról és

— a növényállomány egyedeinek felületéről.

A talajból való evaporáció jó kultúrállapotú, jó szerkezetű és állandóan száraz porhanyós réteggel fedett talajokon mérsékelt. Ha azonban a talaj repedezett, vagy ha a talajvíz szintje közel van a felszínhez, a talajból való evaporáció megnövekedik.

A talajról, vagyis a talaj felületéről történő párolgás elsősorban a talaj nedvességtartalmának a függvénye, de kapcsolatban van a növényállomány légterének relatív páratartalmával, mozgásával, továbbá hőmérsékletének a változásaival is. A csupasz talaj felületéről történő evaporáció nagymértékben függ a talaj színétől. Növényzettel borított talaj felület esetében azonban a talaj színének jelentősége alárendelt. A talaj felületéről való párolgás nagysága a közel vízkapacitásig telített talajban aránytalanul megnövekszik, így csapadék és öntözés után a növényállományok vízfogyasztásának sokkal nagyobb hányadát képezi az evaporáció, mint egyébként, így van ez az egyébként jó vízellátottságú növényállományok esetében is.

A növényállomány egyedeinek felületéről való evaporáció az állományt benedvesítő csapadék vagy öntözés vízmennyiségéből a levélzet és a szár különböző részein és hajlataiban visszamaradó cseppek (intercepció) elpárolgása.

A transzspiráció a növényegyedek zöld, tehát asszimiláló részein található légzőnyílásokon át távozó vízpára mennyisége. A transzspiráció folyamatát biológiai törvényszerűségek határozzák meg. A transzspiráció és a növény szervesanyag-képzése szoros kapcsolatban van. Transzspiráció nélkül nincs szervesanyag-képződés.

13