Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)

2. Balogh János: Tervezés

két, nem követünk el nagyobb hibát a tervezés során, ha a 1 értékét 0,025-nek vesszük.

Tervezéskor mindenekelőtt a szárnyvezeték(ek) meghatározó tulajdonságait kell megállapítani. Ezek a következők:

— a rendelkezésre álló nyomás a szárnyvezeték elején,

— a szállított vízmennyiség, és végül

— a csepegietőtesteknél levő nyomás.

A nyomást a szárnyak elején úgy kell megválasztani, hogy figyelembe véve a vezetékszakaszokban fellépő súrlódási veszteséget és a geodéziai magasságkülönbséget a vízadagolő csepegtetőtestek számára elegendő nyomás maradjon a qe vízhozam kiszolgáltatására, még a legtávolabbi testnél is. így az utolsó csepegtetőtestnél is meg kell lennie a He nyomásnak.

Ha tehát nincs felesleges nyomás a szárnyvezeték elején, sík területen a nyomás a következők szerint számítható :

HL = H' + f'AH. (2.17)

í

Miután a szállított vízmennyiség és a súrlódási veszteség között szoros összefüggés van, a Darcy— Weisbach képletet a szállított vízhozam függvényeként is fel lehet írni a következőképpen :

(2.18)

d5 g K J

Ezt az egyenletet egyszerűsíthetjük :

H = Í{q). (2.19)

Ha a szárnyvezeték mentén n számú csepegtetőtest működik, akkor a szárnyvezeték elején a szállított vízmennyiség a

Ql = n(qe) (2.20)

képlettel számítható.

Ebben az esetben a csepegtetőtestek közötti egyes szárnyvezetékszakaszokban keletkező súrlódási veszteséget egy másik számtani haladvány- nyal írhatjuk le :

86