Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)
2. Balogh János: Tervezés
Bár ennek a szakkönyvnek nem lehet célja a létező összes csepegtetőtest ismertetése, mégis a 2.15. — 2.38. ábrákon bemutatunk néhány különböző gyártmányút, s ezeknek a legfontosabb jellemzőit a 2.1. táblázatban ismertetjük. A perforált tömlők közbenső helyet foglalnak el a csepegtetőtestek és a velük felszerelt szárnyvezetékek között. Az úgynevezett Bi-wall (dupla falú) tömlők esetében egy melléktömlőt is erősítettek a nagyobb átmérőjű mellé. Mindkét tömlőfalba lyukakat készítettek, azonban a nagyobbik tömlő valamennyi lyukához a melléktömlőn több lyuk tartozik. Egy ilyen Bi-wall tömlő vonalas rajzát a 2.14. ábrán mutatjuk be. Azt tételezik fel, hogy ennek a kettős szerkezetnek az eredményeképpen a kifektetett tömlő mentén javul a vízelosztás egyenletessége. A perforált tömlők kifejezett előnye a csepegtető öntözőszárny könnyű és gyors elhelyezése. Áruknak azonban olcsónak kell lennie, mert ha betakarításkor el kell mozdítani ezeket a helyükről, újabb kihelyezést nem mindegyik vezeték képes elviselni. Alkalmazásuk ezért főként egy vagy kétéves kultúrák (szamóca, kapások stb.) esetében lehet gazdaságos. Csőhálózat A csepegtető öntözőberendezések csőhálózata — szárnyvezetékekből vagy — szárnyvezetékcsoportokból és osztóvezetékekből, — mellékvezetékekből és — a fővezetékekből áll. Szárnyvezetékek A szárnyvezetékeket vízadagoló csepegtetőtestekből és vékony műanyag csövekből állítják össze. Feladatuk az, hogy az öntözött növényállomány egyedeinek sorait elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű öntözővízzel lássák el. A szárnyvezeték csövét úgy kell megválasztani, hogy anyaga — eléggé rugalmas legyen ahhoz, hogy a csepegtetőtest vízhatlanul beilleszthető legyen, 75