Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)

2. Balogh János: Tervezés

Ha viszont a j\ járathosszúságot is változatlannak vesszük, a (2.3) egyenlet ismét használható ennél a csepegtetőtest-típusnál is a nyomás — vízhozam kapcsolatok jellemzésre.

A járatos vízadagoló csepegtetó'testek egyes fajtáinál valamennyi, a vízhozam — nyomás kapcsolatokat meghatározó tényezők közül éppen a járathosszúságot lehet könyen megváltoztatni. A legegyszerűbb járatos csepegtetőtest például egy kapilláris cső. A csepegtető öntözőberendezésekben csepegtetőtestként felhasznált kapilláris csövek átmérője általában 0,5— 1,5 mm körül szokott változni. Az angliai L. Blass által használt vízadagoló kapilláriscsövek az elődjei talán valamennyi, az utóbbi 20 évben kifejlesztett csepegtetőtestnek.

Az ilyen kapilláriscsőből álló csepegtetőtestek j\ járathosszúsága egyszerű vágással könnyen szabályozható. De ha a kis vízhozamok kiadagolása végett hosszú (sokszor méteresnél is hosszabb) kapilláriscsöveket fektetünk ki a talajra, ez már zavarhatja a gépesített növényápolást és a talajművelést. A feltekercselt kapilláriscsövek, az úgynevezett spirálok viszont már kiküszöbölik ezt a hátrányt is.

Ezeknek a csepegtetőtesteknek a járathosszúsága tehát könnyen szabályozható úgy, hogy a hosszú szárnyvezeték mentén a súrlódási veszteség stb. miatt elkerülhetetlenül csökkenő nyomáshoz — az azonos vízadagok kiszolgáltatása végett — megfelelően csökkenő járathosszúságú csepegtetőtesteket illesztünk be.

2.6. ábra. Spirál csepegtetőtest

56