Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)

2. Balogh János: Tervezés

sú csepegtetőtest helyett több adagolónyílású vízadagoló testeket dolgoztak ki.

Hasonló eredményeket lehet elérni eltérő hosszúságú kapilláris csövekkel is.

Az átfolyás. Az öntözővizet átvezető szakasz formája alapján megkülönböztetünk furatos, járatos, nyomáskiegyenlítő és öntisztító csepegtetőtesteket. Ezek közül a két utóbbi a legkorszerűbb.

A furatos csepegtetőtestek közül kiemeljük

— az örvényes,

— a minisugaras és

— a mikroszórófejes vízadagoló testeket.

A járatos csepegtetőtestek altípusai

— a szabályozható és

— a kalibrált vízadagoló testek.

Mindenképpen az átfolyási szakasz mérete és geometriája a meghatározó a vízadagoló csepegtetőtest viselkedésére, bár egyéb tényezők is szerepet játszanak ebben.

Általában megállapíthatjuk, hogy a csepegtetőtestek vízhozama az átfolyási szakasz

— keresztmetszete (a),

— hossza (/),

— alakja (sh) és érdessége következtében beálló

— súrlódás (A), valamint

a csepegtetőtest beömlőnyílásánál levő

— nyomás (He), végül

— a gravitációs gyorsulás (g) függvénye.

így felírhatjuk, hogy

qc = f(a, /, sh, X, HC: g) (2.1)

Figyelembe véve, hogy a öntözőberendezés különböző helyein működő csepegtetőtesteknél elkerülhetetlenül különböző az üzemi nyomás, továbbá a csepegtetőtesteknek minden növényegyed számára azonos vízmeny- nyiséget kell kiszolgáltatniuk, meg kell állapítanunk, hogy a csepegtetőtestek

— átfolyási keresztmetszete (a) és/vagy az

— átfolyási hossza (/)

51