Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)

2. Balogh János: Tervezés

tető öntözőberendezések legjellegzetesebb elemcsoportjainak, a csepegtető öntöző szárny vezetékcsoportjainak a számítógépes méretezéséhez ismertetjük egy program

— gondolatmenetét,

— algoritmusát és

— blokkdiagramját.

Végül a Hogyan tervezzünk csepegtető berendezést című fejezetben hasznos adatgyűjtési, munkaszervezési stb. szempontokra hívjuk fel a tervező figyelmét.

Vízadagoló csepegtetőtestek

A vízadagoló testek a csepegtető öntözőberendezések utolsó rendű, vízkibocsátó elemei. Ezek adagolják ki az öntözővizet az öntözött növényállomány egyedei számára

— cseppekben,

— vízsugarak vagy

— megtört vízsugarak formájában.

A cseppekben és vízsugarakban való vízkiadagolás között nincs éles határvonal. Szinte valamennyi csepegtetőtest egy bizonyos üzemi nyomás fölött vízsugarat bocsát ki. Ugyanakkor szinte valamennyi vízsugaras vízadagoló test csepegtetésre áll át, ha az üzemi nyomást kellően lecsök- kentjük.

Ezeken kívül nagyszámú vízadagoló csepegtetőtestet terveztek úgy, hogy a vízsugár útját egy energiatörő lap, karmantyú stb. keresztezi, melynek eredményeként az öntözővíz a cseppeknél nagyobb, a vízsugárnál rendezetlenebb víztestek formájában kerül a talajra. Az ilyen megoldások részleteit a későbbiekben mutatjuk be.

Bármilyenek legyenek is a vízadagoló csepegtetőtestek, alapvető feladatuk az, hogy kielégítsék az öntözött növényállomány vízigényét az öntözési idény minden napján. A növényegyedeknek azonban még a maximális napi vízfogyasztása is viszonylag kicsi a hagyományos öntözések 8—20 napos fordulókban kiadagolt vízmennyiségéhez képest. Ezeket a kis vízmennyiségeket kell minden egyes növényegyed számára biztosítani minden egyes napon. Ennek a feladatnak a megoldásához

48