Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)

1. Balogh János: Bevezetés

Tájékoztatás céljából az 1.7. táblázatban néhány értéket adunk meg a fajlagos öntözővízhozam-igények várható nagyságrendjére, eltérő öntöző- vízadagok és öntözési gyakoriságok esetén.

1.7. táblázat. A csepegtető öntözés fajlagos öntözővízhozam-igénye

(<7i = 1/s ha)

Az öntözések gyakorisága

Napi öntözővízigény m3/ha

naponta

2 náponként

3 naponként

a napi üzemelési időtartam órákban

24

16

8

24

16

8

24

16

8

15

0,17

0,29

0,52

0,34

0,52

1,04

0,52

0,87

1,56

20

0,23

0,34

0,69

0,46

0,69

1,39

0,69

1,04

2,08

25

0,29

0,46

0,87

0,52

0,87

1,56

0,87

1,39

2,60

30

0,34

0,52

1,04

0,69

1,04

2,08

1,04

1,59

3,11

40

0,52

0,87

1,56

1,04

1,56

3,11

1,56

2,60

5,21

45

0,69

1,04

2,08

1,39

2,08

4,17

2,08

3,11

6,22

Megjegyzés: a qi hidromodulus számítási módját a 46. oldalon adjuk meg.

Növényállomány

A csepegtető öntözőberendezések, vagyis a cseppenkénti és kortyonkénti öntözési módszerek sajnos általában nem alkalmasak bármilyen növény- állomány öntözéséhez. A sűrű vetésű, rövid (egyéves) tenyészidejű növényállományok korszerű öntözéséhez valamelyik másik mikroöntöző- berendezést lehet ajánlani. így pl. az Olaszországban alkalmazott ködképző, vagy a Szovjetunióban kifejlesztett impulzusos esőztetés még a kalászosok vagy takarmánynövények öntözéséhez is ajánlható. Könyvünkben azonban hazai alkalmazás hiányában ezekkel nem foglalkozunk. Csepegtető öntözőberendezésekkel főként széles sortávú ültetvényeket,

így

— gyümölcsösöket,

— szőlőt,

— bogyósokat,

38