Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)
1. Balogh János: Bevezetés
csoportokkal, hogy a hálózat, illetve a vezetékcsoport üzeme megfelelően szabályozható legyen. Általában nyomásszabályozóból, víztisztító, mérő, biztonsági stb. szerelvényekből álló szerelvénycsoport. Azeltömődés a csepegtető- vagy vízadagoló testek eldugulása, melyet az öntözővíz szennyezőanyagai okoznak. Ezek lehetnek szilárd, oldott, ásványi vagy szerves anyagok. Vízelőkészítésen, víztisztításon mindazon eszközöket, eljárásokat és szerelvényeket értjük, melyek az öntözővizet megtisztítják az eltömődést okozó anyagoktól (pl. szűrők, centrifugák, ülepítőmedencék, injektálok). A növények vízigénye azonos az állomány vízfogyasztásával. Az. általunk tárgyalt értékek nem tartalmazzák a víz elfolyásából, mélybeszivárgásából (esőztető öntözésnél a növénytermesztési téren kívüli párolgásból) álló stb. veszteségeket. A növénytermesztési tér magába foglalja a gyökérzónát és a transzspi- rációs zónát (levélkoronát), ahol a víz- és tápanyagháztartás, a transzspi- ráció és a párolgás stb. valamennyi jelensége, valamint az emberi beavatkozás (talajművelés, növényvédelem stb.) lejátszódik (1.1. ábra). Környezeti feltételek Mielőtt csepegtető öntözőberendezés létesítéséről döntés születne, vagy éppen annak tervezése elkezdődne, a környezeti feltételeket meg kell vizsgálni. Ezekkel a vizsgálatokkal a rendelkezésre álló adatok alapján először is azt kell eldönteni, hogy az adott területen csepegtető öntözést lehet-e alkalmazni. Ha igen — a vizsgálatok eredményei nagy mértékben befolyásolják a döntéshozókat (a beruházót és a tervezőt) abban, hogy milyen berendezéstípust, milyen tervezési megoldásokat fognak alkalmazni. A vizsgálatokat — az éghajlat, — a talaj és a domborzat, — a vízkészlet(ek) és — az öntözendő növényállomány(ok) figyelembevételével kell elvégezni. 25
