Bährmann, Rudolf: Gerinctelen állatok határozója (Mezőgazda Kiadó, Győr, 2000)
Plecoptera – álkérészek
Plecoptera • Álkérészek kifejlett álkérész fölülnézetben szárny nyugalomban Az álkérészek 3,5-30 mm nagyságú, megnyúlt rovarok. Két pár szárnyuk van, melyeket nyugalomban laposan a potroh fölé helyeznek. A szárnyak néhány fajnál a testet oldalt is takarhatják, esetenként megrövidült alakú is lehet. E rovarok puha kutikulával rendelkeznek, szívesen tartózkodnak víz közelben, repülésük lomha. Az elülső és hátulsó szárnyuk egymástól függetlenül mozog, így csapkodva röpülnek. A kifejlett állatok különösen ügyesen és fürgén másznak. Lárváik álló- és folyóvízben, főleg hegyi patakokban élnek, ahol köveken, kövek alatt, vagy máshol az aljzaton tartózkodnak. A nőstényeket általában nehezen lehet meghatározni. A kifejlett álkérészek terepi ismertető jegyei:- a fejen hosszú, sokízű csáp van;- a potrohvégen hosszú, páros függelék (cerci) található;- az előmell hátoldala többé-kevésbé négyzet v. trapéz alakú;- a fajok többsége sötét tónusú, ritkán sárgászöld v. sárga. A lárvák terepi ismertető jegyei:- a testvégen csak két függelék van, a filum terminale hiányzik (vesd össze: Ephemeroptera);- a levél v. cső alakú kopoltyúk, ha vannak, egyesével a tor mell-lemezein erednek, ritkán a potrohvégen, de sohasem a potroh oldalán;- a csápok hosszúak, az idősebb lárvákon a hosszú szárnykezdemények jól láthatók. A lárvákat és az imágókat 70-80%-os alkoholban szokás konzerválni.
